× Kicsit feltorlódtak a tennivalók, ezen a héten sok munkám lesz az oldalon. Egyrészt ide, a főoldalra szeretnék írni egy kis olimpiai összefoglalót - amit most meg is teszek -, másrészt a Sportblogba legkésőbb 26-én tervezek feltenni egy új bejegyzést, amit lassan el is kell kezdenem... Mindenekelőtt el kell ismernem, hogy kellemesen csalódtam az orosz szervezésben. A játékok előtt én is tartottam attól, hogy lesznek problémák bőséggel, de szerencsére minden verseny rendben lezajlott Szocsiban, ami óriási pozitívum.

× HOT. COOL. YOURS.
Egy szóba nem tudom besűríteni mindazt, amit erről a téli olimpiáról gondolok, ami végülis jó, mert ha gond lett volna a szervezéssel vagy a pályák minőségével, akkor ezt megtehetném. Igen, a szocsi játékokat nagyon sok aggodalom előzte meg, csak emlékeztetőként néhány téma: a közvetítési jogok, a terrorveszély, de említhetném az enyhe időjárást is. Nem mondhatjuk, hogy mindent megúsztunk, de abban egyetérthetünk, hogy jobban alakultak a dolgok a vártnál. Persze vannak negatív tapasztalataim is, például hogy az MTVA mennyire amatőr módon állt az olimpiához - a lehető legrosszabbkor szúrták be a reklámszüneteket, fontos versenyekről az ismétlések miatt nem kaptunk képet, és túlságosan magyarcentrikus volt az egész -, ebből kifolyólag én a német és francia adókon követtem végig az eseményeket. Ez még önmagában nem olyan nagy katasztrófa, mert a legkevésbé sem érdekelt a kommentár. Számomra az volt a lényeg, hogy láthassam a kedvenceim versenyeit és szurkolhassak nekik...

A szocsi körülményekről annyit, hogy egészen jól kivágták magukat az oroszok, és a 10-15 fokos 'melegben' is mindent megtettek azért a szervezők, hogy megfelelő pályájat biztosítsanak az olimpikonoknak. Azt hiszem, ez többé-kevésbé sikerült is nekik, egyedül talán az alpesi sízők sínylették meg az enyhébb napokat, náluk sok volt a kieső a sózott, fröcskölő, puha hó miatt. Biathlonban is történt egy-két bukás az első héten, mert egy veszélyes kanyarban nem volt rendesen eldolgozva a hó, de tanultak belőle a házigazdák, és egyrészt felhúztak oda egy szivacsfalat, másrészt a következő alkalmakra jobban készítették elő a pályát. Más hiányosságot nemigen tudok felhozni, úgyhogy ugorjunk a versenyeredményekre és a bajnokokra, a teljesség igénye nélkül.

Sportágakra bontanám ezt a fejezetet, ha nem bánjátok. Alpesí síben meg kell említeni Matthias Mayer meglepetés-győzelmét lesiklásban, illetve óriási dicséret jár Kjetil Jansrudnak (bronz lesiklásban, arany szuper óriásban), és Kristof Innerhofernek (ezüst lesiklásban, bronz kombinációban). A nőknél Tina Maze-ról, Maria Höfl-Rieschről és Anna Fenningerről szólt leginkább ez a kicsit több, mint 2 hét. Biathlonban a 40 éves klasszis, Ole Einer Björndalen (arany a sprintben és a vegyesváltóban) és a jelenkor egyik legnagyobb sztárja, Martin Fourcade (2 arany, 1 ezüst!!!) voltak a figyelem középpontjában. A gyengébbik nemnél Daria Domracheva tarolt 3 aranyával. Sífutásban a férfiaknál a sérülésből visszatérő Dario Cologna (két arany), illetve a svédek domináltak. Női vonalon Marit Björgen 3 olimpiai bajnoki címe mindenképp megsüvegelendő. Ha a síugrást nézzük, akkor sok átgondolnivaló nincs, egyértelmű volt Kamil Stoch fölénye (2/2 győzelem) - akárcsak egy bizonyos Simon Ammanné Vancouverben, míg a nőknél először rendeztek versenyt, amit Karina Vogt nyert meg. A rövidpályás gyorskorcsolyában a hollandok, szánkóban a németek, curlingben és jégkorongban a kanadaiak teljesítettek lehengerlően. Műkorcsolyában a házigazdák örülhettek a legtöbbször, és emiatt a sportbírok kaptak is bőven kritikát... Természetesen voltak olyan sportágak, amiket nem követtem figyelemmel, azokról nem tudok nyilatkozni, de azoknak a sportolóknak is kijár a tisztelet, akik ezekben a versenyszámokban értek el gyönyörű eredményeket, nem bántásból hagytam ki őket az iménti felsorolásból.

Egy biztos, nekem borzasztóan hiányozni fog az olimpia, sok boldogságot csempészett a szürke hétköznapjaimba. Minden pillanatát élveztem ennek a csodálatos 18 napnak és imádtam az egészet, úgy ahogy volt.

képek nincsenek, mert egész egyszerűen nem tudok választani az emlékezetes pillanatok közül :)

× Véget ért egy 4 éves út, mindenki izgatottan várja már a XXII. Téli Olimpia kezdetét. Nem a magyaroknak fogok szorítani - sajnos nincs túl sok esélyük az éremszerzésre, ez tény -, és nem is a britekre koncentrálok majd. Szerencsésnek tartom magam, hogy két olyan nagyszerű sportolót, mint Simon Ammann és Martin Fourcade biztathatok ezen a világeseményen. Az ő esélyeikről már sok szó esett a Sportblogban, úgyhogy az olimpiai körülményeiről fogalmazom az újabb cikkemet. 

× STRANGE, CORRUPT AND THE MOST EXPENSIVE OLYMPICS
Helyi idő szerint 20:14 perckor veszi kezdetét (itt 17:14) a XXII. Téli Olimpia, amit a kaukázusi orosz város, Szocsi rendezhet meg. Eleve, már ez is furcsa. A rendezési jog elnyerését olyan helyszínek ellenében tudták megszerezni, mint például Innsbruck. Már ebből is kiderül, hogy nem kevés pénz cserélt gazdát a háttérben. Ha láttatok már képeket Szocsiból, akkor tudjátok, hogy magában a városban nincs is hó és 10 fok közelében van a nappali átlaghőmérséklet. A havas, szabadtéri versenyeket ezért jóval távolabb kellett vinni, méghozzá a 70 kilométerre fekvő Krasznaja Poljanába. Itt 2000 méteres hegyek találhatóak, tehát a hóhiány nem lehet majd probléma, legalábbis reméljük. A másik furcsaság az olimpiai falu, ezen belül is a dupla-WC-s fürdőszobák és az újságírok által tapasztalt káosz. Most komolyan, ki volt az a félkegyelmű, aki kitalálta, hogy két WC-t tegyenek egymás mellé? Csak egy kicsit szánalmas amúgy. A kedvencem a fél-WC-s megoldás (nem vicc), mert annak még feleennyi értelme sincs. Az eszüket hová tették a kedves orosz építészek és lakberendezők? Vagy náluk ez a megszokott? Elég bizarr. Épp tegnap láttam a szerencsétlen magyarokat, akik ott fagyoskodtak a tizenöt fokos szobájukban. Azért az is elég ciki, hogy a gáz hazájában nem tudják biztosítani a fűtést a sportolóknak. A sajtósok pedig elfogadhatatlannak tartották a rendetlen hoteleket, a plafonból kilógó kábeleket és szétdobált szemetet. Az már csak mellékes, hogy egy nyomorult kisbolt sincs a közelben, de ez már tényleg a legkisebb probléma. Az oroszok 50 milliárd dollárt költöttek a játékokra, és még ennyi pénzből se sikerült ilyen alapvető dolgokat kivitelezni.

És akkor még a közbiztonságról nem is esett szó. A januári öngyilkos merényletek miatt persze több ezer rendőrt vezényeltek az olimpiai versenyek helyszíneire, de mi a garancia arra Oroszországban, hogy miben rendben fog zajlani? Mert szerintem nem sok minden. Mi lesz, ha egy őrültnek egy hokimeccs közben támad kedve robbantgatni? Vagy majd olyan szigorú ellenőrzéseket eszközölnek a beléptető kapuknál, hogy ilyen nem fordulhat elő? Valamiért ebben nem vagyok biztos, de Isten ments, hogy bármi szörnyűség történjen. Reménykedem abban, hogy minden flottul lemegy majd, és háttérbe szorulnak ezek a hiányosságok és kétségek. Elvégre egy olimpiának nem erről kéne szólnia. Az olimpia - ha téli, ha nyári - egy igazi ünnep a sportolóknak és szurkolóknak egyaránt. Még azok is bele-belenéznek a versenyekbe, akik nem megszállott sportrajongók, mert egy ilyen világesemény mindenki figyelmét és érdeklődését felkelti. Ha más nem, a saját nemzeti válogatottjáért szorít az ember, és közben megismerkedik a téli sportágak szépségeivel. Naigen, de mégis hol lehet majd nézni a olimpiát? Az a szomorú igazság, hogy teljes egészében sehol. Szerintem az nonszensz, hogy egy olyan vezető európai sportcsatorna, mint az Eurosport, nem kapott közvetítési jogokat. Tényleg nem. Nyilván vettek volna, ha felkínálják nekik, de amit nem akarnak eladni, azt nem lehet megvásárolni... Az MTVA kapott 150 órát, aminek nagy része jégkoronggal fog elmenni, de amit a legjobban bánok, az mégis az, hogy mindössze 2-3 olyan kommentátor került be a magyar televízió csapatába, aki szakszerűen, komoly hozzáértéssel tudja majd közvevíteni a nézők felé a 2 hétig tartó sportünnep történéseit...

Mindezek, és a meg nem említett gondok ellenére Davai Sotchi!
Allez Martin, Hopp Simon!