A (kocka)k�vek j�t�ka kegyetlen j�t�k. Egy olyan j�t�k, ahol er� �s szerencse k�z a k�zben j�r - e k�t faktor sz�tv�laszthatatlanul fon�dik �ssze. Ha valamelyiknek h�j�n vagy, �res k�zzel t�vozol. Nincs olyan ker�kp�rverseny, melynek megnyer�s�hez ne lenne sz�ks�g n�minem� szerencs�re, legyen az ak�r a Tour de France, ak�r a P�rizs-Nizza, ak�r a P�rizs-Roubaix maga. Ut�bbi azonban, kieg�sz�lve az �sszes, kockak�vekkel �kesked� �szaki rokon�val, egy k�l�n kasztot k�pez a ker�kp�rsport berkein bel�l. Nemcsak az�rt, mert ezekr�l a kit�ntetett viadalokr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legal�bb annyi m�zlit ig�nyelnek, mint amennyi kraftot. Hanem els�sorban az�rt, mert az �szaki klasszikusok minden szent kilom�ter�t �thatja egyfajta vall�sos fanatizmus, k�l�n�sk�pp Belgium flamand r�gi�j�ban, a sport�g b�lcs�j�ben. A ker�kp�ros t�rsadalom a kereszt�ny hagyom�ny �hitat�b�l t�pl�lkozva megalkotta a saj�t Szent Het�t, melyet egy b�jt-hossz�s�g� el�k�sz�leti id�szak el�z meg, tele jeles esem�nyekkel. A k�l�nbs�g csup�n az, hogy a kerekesek Szent Hete a Pokolban v�gz�dik. Igaz, aki a Pokolban nyer, az a Mennybe jut.

Mindemellett a k�vek j�t�ka egy igencsak addikt�v j�t�k is, ami el�bb-ut�bb minden r�sztvev�t kizsigerel, egyeseket �ssze is roppant - mind fizik�lisan, mind lelkileg. Nincs olyan �v, amikor valaki bele ne s�r�lne ebbe a j�t�kba - a csontt�r�s �s az agyr�zk�d�s a kockak�veken val� vet�lked�s velej�r�ja (l�sd Niki Terpstra). De a legelhivatottabb versenyz�k fel fognak �llni a f�ldr�l �s j�v�re �jrakezdik - hi�ba, a misztikum beszippant. Vagy gondoljunk azokra az el�tkozott kerekesekre, akik szezonr�l-szezonra �llhatatosan pr�b�lkoznak a tavaszi id�szakban, versenyr�l-versenyre t�zk�zelbe torn�zz�k magukat a pav�n, a cs�csra viszont szerencse h�j�n sosem �rnek fel - mintha a gy�zelem sorsszer�en elker�ln� �ket (l�sd Sep Vanmarcke). Ennek ellen�re az ut�bbi �vsz�zadban mindig akadt egy mez�nyreval� - pozit�v �rtelemben vett - �r�lt, akinek meg�rte kock�ztatni �s a megv�lt�s rem�ny�ben letekerte a keresztutat Gentt�l (tradicion�lisan innen rajtolt a Nyit� H�tv�ge szombati viadala, az Omloop) a roubaix-i velodrome-ig.

�s mindig akadt n�h�ny milli�, �mulatba ejtett szurkol� is, aki mindezt figyelemmel k�s�rte, ak�r �l�ben az utak mell�l, ak�r l�lekben a telev�zi�k el�l, buzd�tva az elemekkel k�zd� h�s�ket, akik a sport�g legszentebb helysz�nein csat�znak. Az elismer�s nemcsak a bajnokoknak, minden c�lba�rkez�nek kij�r, �gy a vesztesek is h�s�knek �rezhetik magukat - hozz�teszem, teljes joggal. A limitid� a Szent H�ten a kuty�t sem �rdekli: aki teljes�teni akarja a zar�ndoklatot, az teljes�teni is fogja. A c�lba�r�s mor�lis paranccs� min�s�l a t�rgyalt versenyeken, err�l �rulkodnak a meggy�t�rt arcok, a kisemmizett testek, az elfeslett mezek �s a t�volba r�ved�, �veges tekintetek. N�h�ny �r�val �s p�rsz�z kilom�terrel ezel�tt ezek az arcok �szinte lelkesed�st t�kr�ztek, ezek a testek az er�t�l �s energi�t�l duzzadtak, ezek a mezek �l�nk val�jukban pomp�ztak �s ezek a tekintetek c�ltudatoss�got sug�roztak. Nos, igen, ezt m�veli a pelotonnal a kockak�vek j�t�ka.

A k�t bejegyz�ssel ezel�tt t�rgyalt belga Nyit� H�tv�ge, amely az Omloop Het Nieuwsbladot �s a Kuurne-Br�sszel-Kuurn�t foglalja mag�ban, meghozta versenyz� �s n�z� �tv�gy�t egyar�nt, �m az igazi csemeg�kre tov�bbi heteket kellett v�rni: m�rcius v�gnapjain forr�sodtak fel �jra a rettegett flamand hellingek kockak�vei. A szabados, provokat�v plak�tkamp�nyair�l elh�res�lt E3 Harelbeke BinckBank Classic n�ven deb�t�lt a versenynapt�rban - a botr�ny k�z�ppontj�ban ez�ttal k�t meztelen, �mde testfestett n�i modell �llt, akik egym�st �tfonva form�ltak meg egy b�kaalakot. 'Ki koron�zhatja mag�t hercegg� Harelbek�ben?' - hangzott a vil�gszerte ismert gyerekmes�t megid�z� rekl�msz�veg. A t�l�rad� kreativit�s nem ny�g�zte le a nemzetk�zi sz�vets�get, �gy az UCI egy helytelen�t� ejnye-benyje kis�ret�ben betiltotta a m�v�szi ihlet�s�, vitatott l�tjogosults�g� hirdet�seket, elmarasztalva a hat�rokat feszeget� szervez�ket, akik ezut�n az internetes k�z�ns�ghez fordultak �jabb �tletek�rt az �resen meredez� feh�r h�tt�r kit�lt�s�re. A var�zserej� cs�k teh�t elmaradt, a Flandriai K�rverseny �sv�nyeit bebarangol� f�l-klasszikus azonban a szenz�ci�hajh�sz poszterek n�lk�l is eladja mag�t. Kwaremont �s Paterberg - egy ker�kp�rrajong� sz�m�ra ez a k�t sz�cska is b�ven megteszi...

Bob Jungels, felbuzdulva a KBK hajr�j�ban bemutatott diadalmas sz�l�j�n, az E3 Harelbek�n (a szponzorszag� BinckBank Classic elnevez�st aligha lehet lenyomni a hagyom�nyokhoz konokul ragaszkod� szakma tork�n) is mag�nyos sz�k�sre adta a fej�t, csak �ppen k�tszer olyan messzir�l indult - nem csoda, hogy idejekor�n kifogyott a mun�ci�b�l. A luxemburgi bajnok a pav�s burkolat�, indokolatlanul sok 'e' bet�t tartalmaz� Steenbeeekdries nev� emelked�n z�rk�zott fel a kor�bbi sz�kev�nycsoport h�ts� traktus�hoz, �s noha n�h�ny kalandos kilom�teren kereszt�l elviselte a t�rsas�gukat, a fin�l�hoz k�zeledve igyekezett t�l�k megszabadulni. A Kemmelbeekstraat, vagy, ha �gy jobban tetszik, a Varj�hegy (Helling van Kraai) kiv�l� t�ptalajt ny�jtott az eff�le tervek megval�s�t�s�hoz: a burj�nz� erd� �ltal szeg�lyezett �tszakaszon Jungels beletaposott a ped�lba �s fak�pn�l hagyta a f�sult sz�kev�nyt�rsakat - ekkor kerek 30 kilom�ter volt h�tra a versenyb�l.

A mez�nyben lapul� favoritok ilyform�n l�p�sk�nyszerbe ker�ltek. Greg Van Avermaet reag�lt els�k�nt a fenyeget�sre, aki felv�llalta a v�gleges szelekci� beind�t�s�t �s az �pk�zl�b �ld�z�munka megszervez�s�t: a CCC kapit�nya az utols� kaptat�n, a Tiegembergen gy�jtotta be a rak�t�kat, lefelezve Bob Jungels f�rj�t. A Van Avermaet keltette vihart csup�n Wout Van Aert, Alberto Bettiol �s Zdenek Stybar �lte t�l - ut�bbi a nehez�k szerep�t t�lt�tte be. Dac�ra annak, hogy Stybar strat�giai megfontol�sb�l vonakodott a kooper�ci�t�l, negyed�r�nyi l�nctalpaz�st k�vet�en nyakon cs�pt�k a saj�t kardj�ba d�l� Jungelst, aki f�lret�ve szem�lyes c�ljait, fel�ldozta mag�t a csapatsiker olt�r�n. A Deceuninck-Quick Step sz�neit k�pvisel� szt�rp�ros egy taktikai macska-eg�r j�t�kkal k�sz�lt a hajr�ra, �lland� �bers�get k�vetelve az ellenfelekt�l, akik ugyan sikeresen neutraliz�lt�k a l�szokat, elsavasodott l�bakkal labd�ba sem r�ghattak a sprintben: Zdenek Stybar feltette a pontot az i-re, tov�bb szapor�tva a Patrick Lefevere �ltal ir�ny�tott szupercsapat gy�zelmeinek sz�m�t.

Flandria, a ker�kp�rsport b�lcs�je [kattints a nagyobb m�ret�rt]

A nyugat-flandriai Westhoek r�gi�ban kering� Gent-Wevelgem az els� vil�gh�bor� legv�resebb �tk�zeteinek helysz�neit j�rja be: a mez�ny katonai eml�khelyek tucatjai mellett halad el, �gy tisztelegve a l�v�sz�rkok h�sei el�tt - nem v�letlen, hogy az 1934-ben �letre h�vott viadal log�j�n �jabban egy v�rv�r�s pipacs d�szeleg. A legenda szerint a harcok el�lt�vel a flandriai mez�ket pipacstenger bor�totta be - az elesett katon�k s�rjai f�l�tt ny�l� vir�g szimb�lum-st�tusz�t egy 'In Flanders Fields' (Flandria mezej�n) c�m� k�ltem�ny alapozta meg, melyet egy kanadai katonaorvos, John McCrae vetett pap�rra 1915-ben, miut�n j�bar�tja �s tan�tv�nya �let�t vesztette a m�sodik ypres-i csat�ban. A Gent-Wevelgem szervez�s�ge az els� vil�gh�bor� kit�r�s�nek centen�rium�nak alkalm�b�l, 2014-ben hat�rozott az arculatv�lt�sr�l. A verseny ebben az �vben vette fel az 'In Flanders Fields' nevet �s t�zte ki a z�szlaj�ra a feljebb eml�tett v�rv�r�s pipacsot... Az (oldal)szeles klasszikus �tvonala mag�ban hordozza a tot�lis k�osz lehet�s�g�t: a kem�nyk�t�s� sprintereket favoriz�l� futam els� fele gyakorlatilag a tengerszinten zajlik. Az id�j�r�s viszontags�gainak kitett szakaszon nem lehet m�s a c�l, mint a t�l�l�s.

Az idei 81. ki�r�s t�k�letesen illeszkedett a felv�zolt s�m�ba: a k�osz enyhe kifejez�s arra, ami a verseny els� �r�j�ban t�rt�nt. Az oldalsz�l ugyanis atomjaira szaggatta a f�mez�nyt, a kerekesek k�ts�gbeesetten kapaszkodtak az aszfaltcs�k perem�be, mik�zben igyekeztek felvenni az ilyenkor szokv�nyos echelon-form�ci�t - mindez mad�rt�vlatb�l elk�peszt� l�tv�nyt ny�jtott. A fejetlens�get a rombol�sra k�sz Jumbo-Visma lovagolta meg: csapatszint� offenz�v�juk nyom�n kialakult egy hallatlanul er�s sz�kev�nycsoport, melyben olyan nevek b�jtak meg, mint Peter Sagan, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Matteo Trentin, John Degenkolb, Jasper Stuyven �s Fernando Gaviria. A Deceuninck-Quick Step mind�ssze 1 embert deleg�lt a nagyj�b�l 20 f�s �lbolyba, �gy �nk�nt �s dalolva v�llaltak oroszl�nr�szt az �ld�z�sb�l. Amint az oldalsz�l lecsillapodott, a sz�kev�nyek el�nye is cs�kken�snek indult - nyilv�nval�va v�lt, hogy egy s�llyed� haj�n utaznak.

Mike Teunissen m�g azel�tt dobbantott, hogy a farkasfalka becserk�szhette volna a fuldokl�kat: Sagan, Theuns �s Trentin vele egy�tt menek�lt a kir�lyk�k veszedelem el�l. A kvartett csakhamar kvintett� b�v�lt, mik�nt Luke Rowe �thidalta a mez�ny �s az �llovasok k�zti t�vols�got. Alexander Kristoff is hasonl� terveket sz�v�getett, mikor a Baneberg l�b�n�l t�mad�sba lend�lt, �m a Wout Van Aerttal �s Zdenek Stybarral val� �sszefog�s nem vezetett sikerre. Ahogy a sz�lt�p�zta sereg kereszt�lrobogott Ypres t�rt�nelmi f�utc�j�n, k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, hogy a t�meges hajr�t vizion�l� peloton bekebelezi a Sagan-f�le csoportot. �gy is t�rt�nt, csakhogy az utol�r�st k�vet�en a szabad vegy�rt�kek fic�nkolni kezdtek: Mads Pedersen �s Jasper Stuyven nem f�rt a b�r�be az utols� 10 kilom�teren, �jabb feladat el� �ll�tva ezzel a felvezet� vonatokat, akik azonban �rr� lettek a l�szpar�d�n. A wevelgemi sprintben Alexander Kristoff ragadta mag�hoz a kezdem�nyez�st, aki a 300 m�teres t�bla �rny�k�ban ind�totta meg a v�gs� rohamot. A d�rzs�lt csapatt�rs, Fernando Gaviria k�ny�kkel szor�tott helyet mag�nak a termetes norv�g h�ts� kereke m�g�tt �s egy j�l id�z�tett f�kez�ssel lev�lasztotta Kristoffr�l a sz�l�rny�kra �hez� konkurenci�t, ak�r egy mozdonyr�l a szerelv�nyt. 

Dwars door Vlaanderen, azaz kereszt�l-kasul Flandri�n: a Waregem-k�zpont�, kiss� alul�rt�kelt egynapos viadal, amely eredetileg k�t napot �lelt fel �s Dwars door Belgi� n�ven futott, a k�tezres �vek elej�n indult h�d�t� �tj�ra - a nemzetk�zi ker�kp�ros sz�vets�g 2017-ben illesztette be a World Tour-napt�rba, megkoron�zva a 15 �ve tart� dinamikus fejl�d�st. A h�tk�zi t�ltel�kfutam teh�t teljes �rt�k� flamand (f�l-)klasszikuss� avanzs�lt. Az id�pontv�ltoztat�son �ttesett Dwars door Vlaanderen a Flandriai K�rversenyre val� k�zvetlen r�hangol�d�st szolg�lja, hiszen imm�ron a Ronde het�ben ker�l megrendez�sre. Az ez�vi ki�r�s egy z�rzavaros neutraliz�ci�, no meg persze a cyclocross szak�gb�l �tnyergel� fiatal gener�ci� �jabb diadala nyom�n maradhat eml�kezetes. Egy, a n�i mez�nyt megtizedel� buk�s miatt a zs�ri k�nytelen volt feltart�ztatni a k�s�bb startol� f�rfiversenyt, �m az el�gtelen inform�ci��raml�s kisebb k�oszt eredm�nyezett, mert a piros z�szl� ellen�re tov�bb folytat�dott a l�kd�s�d�s a poz�ci�k�rt. A felfordul�s k�zepette az egyik sz�kev�ny, Lukas P�stlberger elmulasztotta az �jraind�t�s mozzanat�t - a figyelmetlen osztr�k a Sporza k�s�r�motorj�ba kapaszkodva nyerhette vissza a neutraliz�ci�t megel�z�en kiharcolt k�tperces eg�rutat.

Amint lecsillapodtak a ked�lyek �s kigyulladtak a k�pzetletbeli z�ld f�nyek, �lremen� harc kezd�d�tt a v�gs� gy�zelem�rt. A k�tszeres cyclocross-vil�gbajnok Mathieu van der Poel kapva-kapott az alkalmon �s k�t cinkost�rs�val kar�ltve �ld�z�be vette a verseny elej�t. A friss tagokkal kieg�sz�l� sz�kev�nycsoport hellingr�l-hellingre vesz�tett a f�rj�b�l �s a Knokteberg utols� megm�sz�sakor olyan k�zel sodr�dott a f�mez�nyh�z, hogy aki �rzett mag�ban n�mi er�t �s amb�ci�t, felugorhatott hozz�juk - ezt a k�zels�get haszn�lta ki Bob Jungels �s Tiejs Benoot. Az �lre t�r� sokl�er�s �t�sfogat  - Van der Poel, Turgis, P�stlberger, illetve Jungels �s Benoot - egy�ttm�k�d�se gy�m�lcs�z�nek bizonyult, tetemes el�nyt talpaltak �ssze, ezzel egy�rtelm�s�tve, hogy a nyer�ember az � t�rsas�gukb�l ker�lhet ki: a sz�k k�r� sprintet a kilom�terek �ta a sor v�g�n sunnyog� Anthony Turgis robbantotta be, �m a munk�ban akt�van r�sztvev� Mathieu van der Poel ellentmond�st nem t�r� m�don sz�guldott el mellette.

„Csak azok mondhatj�k, hogy a Ronde nem olyan neh�z, akik cs�csform�ban �rkeznek ide. Mindenki m�snak a Kereszt�ttal �r fel” - fogalmazott a Flandriai K�rverseny 2002. �vi bajnoka, Andrea Tafi, a Gladi�tor maga. Egy bizonyos Alberto Bettiol k�t tavasszal ezel�tt egy, a CyclingTips-nek adott interj�j�ban a k�vetkez�k�ppen visszhangozta ezeket a szavakat: „A Flandriai K�rversenyt rendk�v�l neh�z megnyerni, de ha j�l �rzed magad, a futam nem t�nik olyan neh�znek. [...] Miut�n v�gbemegy a szelekci�, minden a l�baidon m�lik. Nincs semmi dolgod, csup�n el�lmaradni �s tekerni.” Az akkor 23 �ves Bettiol nem l�d�tott. Tudta, mit besz�l �s mi�rt besz�li azt. A szakma m�g csak �zlelgette a nev�t, amikor � m�r tudta, hogy ez az a klasszikus, ami a versenyz�i kvalit�sait tekintve a legink�bb kedvez neki �s ahol igaz�n nagyot alkothat. A fellengz�s nyilatkozat azonban elkall�dott az �terben, mivel a hitel�t al�t�masztani k�pes, vil�grasz�l� sikerek hi�nyoztak a fiatal olasz karrier-lajtsrom�b�l: Alberto Bettiol eg�szen addig a szent vas�rnapig nem jegyzett egyetlen profi gy�zelmet sem.

Mi�rt is kellett volna sz�molnunk vele id�n Flandri�ban? A felvet�s jogos, hiszen egy nyeretlen versenyl�t�l sem felt�tlen�l v�rjuk el, hogy bes�p�rje a legrangosabb derbit. M�gis �szre kellett volna venn�nk, hogy Bettiol ott kopogtat az ajt�n. Ki is volt az a sr�c, aki kiugrasztotta a nyulat - konkr�tan a k�s�bbi gy�ztes Julian Alaphilippe-et - a bokorb�l a Mil�n�-Sanremo v�gj�t�k�ban? Na, ugye. Ha ez �nmag�ban nem indokoln� a favorit c�mk�t, vess�nk egy pillant�st a n�h�ny bekezd�ssel feljebb t�rgyalt E3 Harelbeke eredm�nylist�j�ra. Igen, ez a sr�c kivette a r�sz�t egy m�sik nyer� megmozdul�sb�l is, ez�ttal a kockak�vek �s a hellingek birodalm�ban - Bettiol centim�terekkel szorult le a dobog�r�l a Ronde jelmezes f�pr�b�j�n. A premieren pedig ber�gta az ajt�t. 

'It's the most wonderful time of the year' - a nyugati kereszt�ny kult�rk�rben minden k�ts�get kiz�r�an a kar�csony k�zeledt�vel k�sz�nt be az �v legcsod�latosabb id�szaka. Az orsz�g�ti ker�kp�roz�s saj�t vil�g�ban a Szent H�t feleltethet� meg a kar�csonyi �nnepcsokornak. Igaz, k�zel sem olyan b�k�s �s szeretetcentrikus, de szentebb mindenn�l, amit a sport�g valaha l�tott. Az az �tszellem�lt embert�meg, amely �prilis els� het�ben kit�dul a Flamand Ardennekbe �s csodav�r� hangulatban lesi a k�t ker�ken suhan� messi�sokat, t�bbet mond minden sz�n�l. A ker�kp�rszeret� n�z� sz�ve vil�gszerte egy�tt dobban a szenved�lyes h�zigazd�k�val. A Flandriai K�rversenyt �vez� szel�d �r�letb�l a mindenkori rajtv�rosban is �zel�t�t kaphatunk: az �nnep�lyes startlista-al��r�s apror�j�b�l ez�ttal is t�bb ezer lelkes rajong� gy�lekezett az antwerpeni v�s�rt�ren.

A harcrak�sz kerekeseket sz�vmelenget� fogadtat�s mellett bocs�tott�k �tjukra. A legtekint�lyesebb, egyben leghangosabb szurkol�b�zis az Oude Kwaremont ment�n helyezkedett, �m hi�ba keltettek hangork�nt a kordonok t�v�ben, az els� �thalad�skor vihar el�tti csend honolt a r�sztvev�k soraiban. A Sky klasszikusokra specializ�l�dott kontingense a Kortekeer l�b�n�l a sz� legszorosabb �rtelm�ben beh�zta a k�zif�ket - a h�ts� traktus k�nytelen volt kivenni a l�b�t a ped�lb�l. Amennyiben az orsz�g�ti ker�kp�roz�s egy vall�s - m�rpedig Belgium-szerte nem csup�n vil�gsz�nvonalon m�velik, fanatikusan vallj�k is a ker�kp�rsportot -, �gy a Kapelmuur a szent�lye. Ugyan az �ldott k�vekkel kirakott emelked� kell�en messze tal�lhat� a befut�t�l ahhoz, hogy ne sz�lhasson bele a gy�zelem sors�ba, arra nagyon is alkalmas, hogy sz�tzil�lja a bolyt. A Deceuninck-Quick Step opportunista m�don ugrott fel a megny�l� mez�ny bakj�ra, hogy el�id�zze a szakad�st, ez a momentum viszont nem bizonyult v�zv�laszt�nak a verseny kimenetel�re vonatkoz�an.

Az idei Rond�n ny�jtott fergeteges alak�t�s��rt a ker�kp�ros t�rsadalom egyhang�lag �t�lte oda Mathieu van der Poel r�sz�re a legjobb mell�kszerepl�nek j�r� d�j�t. A gener�ci�v�lt�s szel�t felkorb�csol� holland k�lv�ri�ja azzal kezd�d�tt, hogy hely sz�k�ben felugratott egy �tsz�li vir�g�gy�sra, minek k�vetkezt�ben elt�rt az el�ls� kereke. A gyors cser�re el�k�sz�lve f�lreh�z�dott a t�rk�ves j�rd�ra, �m addig-addig egyens�lyozott f�ll�bon, m�gnem belehajtott egy kisebb k�ty�ba �s sz�nd�k�n k�v�l bemutatott egy t�zpontos el�reszalt�t. A t�rt�netben az az igaz�n fergeteges, hogy az omin�zus talajfog�s ut�n kevesebb, mint f�l �r�val van der Poel m�r az �lbolyban tekert. Mindek�zben az el�retolt �kek �j sz�kev�nyband�t alap�tottak: Sep Vanmarcke �s Stijn Vandenbergh a Kwaremont kockak�ves r�mp�it haszn�lta ugr�deszk�nak a t�mad�sra, Casper Asgreen a Paterbergen ind�tott offenz�v�t, m�g Dylan van Baarle k�zvetlen�l a Taaienberg el�tt csatlakozott fel a vonatra. A gyenge l�ncszemek �ldozatul estek a verseny brutalit�s�nak, a Ronde saj�t kez�leg v�gezte el a szelekci�t az elcsig�zott f�mez�nyben: a v�geredm�ny egy megk�zel�t�leg 20 lelket sz�ml�l� bivalyer�s �ld�z�csoport, melyben cs�cskateg�ri�s sprinterek (Kristoff, Matthews), rouleur�k (Politt, Jungels) �s puncheur�k (Sagan, Van Avermaet, Valverde, Benoot) egyar�nt t�m�r�ltek. Ez a sokr�t� potenci�l okozta a veszt�ket - nem mutattak hajland�s�got arra, hogy kikaparj�k egym�snak a geszteny�t.

A legszembe�tl�bb fejlem�ny m�gis az EF-Education First fel�lreprezent�lts�ga volt - �s nem csup�n a neonr�zsasz�n mez miatt -, hiszen h�romf�s k�l�n�tm�ny�k a Deceuninck-Quick Step k�pviselet�vel vetekedett. Ebb�l a pinkben fesz�t� h�romf�s k�l�n�tm�nyb�l a bevezet�sben id�zett Alberto Bettiol pr�b�lt szerencs�t az Oude Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n: kiv�l�an �temezett akci�j�t h�tul Langeveld fedezte, aki szer�ny termete ellen�re ott �s akkor kellemetlenkedett, ahol �s amikor csak tudott. Mialatt a hitehagyott favoritok d�h�dten l�b�lt�k a k�ny�k�ket, Bettiol felvette a l�gellen�ll�s szempontj�b�l legel�ny�sebb aero-poz�ci�t �s kitemp�zott a les�jtott ellenfelek l�t�k�r�b�l. Az oudenaardei c�lvonalon �tgurulva egy igazi gy�ztes v�lhatott bel�le: a Flandriai K�rverseny gy�ztese. Tett arr�l, hogy figyelj�nk r�.

Philippe Gilbert nem az a versenyz�, aki egyszer volt. Kiteljesedett. A 'Gilbert-t�pus� versenyz�' mint olyan, kin�tte azt a besz�k�lt jelent�st, amit annak idej�n a magyar nyelv� szakzsargon k�lcs�nz�tt neki. Sokkal t�bb, sokkal �sszetettebb ann�l. Mostm�r nem egy hegymenetre specializ�l�dott, robban�kony sprintert �rt�nk alatta, hanem egy minden h�jjal megkent, fineszes all-roundert, aki a legk�l�nb�z�bb terepviszonyok k�z�tt is k�pes ellopni a show-t. A var�zslatos �talakul�s h�tter�ben egy monument�lisra duzzasztott �lom �s egy prec�zen el�k�sz�tett terv h�z�dik meg: Project Roubaix. „Ez nem p�nz, csup�n amb�ci� k�rd�se volt a r�sz�r�l. Meg akarta nyerni a Flandriai K�rversenyt �s a Paris-Roubaix-t, �s azt mondta, hogy mi vagyunk az egyetlen csapat, amely seg�thet abban, hogy ezt v�ghez vigye” - �rulta el a k�t �vvel ezel�tti szerz�d�sk�t�s r�szleteivel kapcsolatban Patrick Lefevere, a Deceuninck-Quick Step tulajdonosa. Gilbert tudta, mit akar �s tudta, hogy kik azok az emberek, akik �ltal ezt el�rheti, �gy teh�t az �nmegval�s�t�s rem�ny�ben al�rendelte mag�t a szak�rtelm�knek. �s �me, itt az eredm�nye, a Project Roubaix bev�geztetett �s a k�r majdhogynem bez�rult. A lombard hegyvid�k, a d�l-ardenneki dombs�g �s a kelet-flandriai falak bev�tele ut�n Philippe Gilbert az �szak Pokl�ra is kiterjesztette vad�szter�let�t. Egy, a Via Rom�n aratott gy�zelem v�lasztja el a halhatatlans�gt�l: egyetlen egy tr�fea hi�nyzik a gy�jtem�ny�b�l, a Mil�n�-Sanremo. „Nem lehet olyan neh�z megnyerni, hiszen Eddy Merckxnek h�tszer is siker�lt” - vette le a terhet saj�t v�llair�l a Roubaix-ban diadalmaskod� 36 �ves belga, aki j�v�re a legszesz�lyesebb Monumentum megszel�d�t�s�re k�sz�l à la Philippe.

„Mindenki egy t�rt�nettel fejezi be” - v�li a rutinos �regr�ka, Heinrich Haussler, aki 173 (sors)t�rs�val egy�tt id�n is felsorakozott a compiègne-i rajtvonaln�l. � m�r csak tudja, hiszen p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint 13 alkalommal szelte �t a Poklot �s tizenegyszer c�lba is �rt. Noha megannyiszor meg�gette mag�t, a viszontags�gok ellen�re sem nem hagyn� ki a legk�ny�rtelenebb klasszikust. A Paris-Roubaix egy k�l�n �llatfaj: a f�jdalom nyelv�n folytat p�rbesz�det a kockak�veken bukd�csol� kerekesekkel. Aprop� kockak�vek, egyes inform�ci�k szerint 6 milli� 76 ezer darab lapul az �tvonalban, ami �sszesen 55 kilom�ternyi z�tyk�l�d�st jelent 29 kategoriz�lt szektoron kereszt�l. Fel van adva a lecke. De, ahogy azt a felvezet�ben megpedzettem, egy �vsz�zad �ta mindig akad egy mez�nyreval� �r�lt, aki megpr�b�lja megfejteni. Ez a brav�r azonban �vente csak egy b�tor jelentkez�nek siker�lhet.

A Paris-Roubaix elveszi a ker�kp�rversenyz�k j�zan esz�t, de mi, n�z�k ezt egy percig sem b�njuk. K�oszt, dr�m�t �s csod�kat szeretn�nk l�tni, ez�rt tapadunk a telev�zi�k�perny�kre minden �ldott esztend�ben, amikor a j�nev� peloton al�sz�ll a Pokol legm�lyebb bugyraiba... A Klasszikusok Kir�lyn�je �l�nk �szaki sz�llel k�sz�nt�tte a szerencsej�t�kosokat �s a term�szeti er�kkel sz�vetkezve �sszeterelt egy izgalmas kompoz�ci�j� sz�kev�ny-ny�jat, amely k�t k�s�bbi f�szerepl�t is tartalmazott - Nils Polittot �s Yves Lampaertot. Az �ld�z�verseny eg�szen az arenbergi erd�ig folytat�dott: a rettegett kockak�ves �tkel� bej�rata el�tt egyes�lt a mez�ny. Az emblematikus szektor kish�j�n k�t nagynev� �ldozatot is k�vetelt, hiszen a cyclocross-zseni Wout van Aert lesodr�dott a g�r�ngy�s �tr�l �s mag�val r�ntotta a c�mv�d� Peter Sagant is. A szlov�k sz�mottev� vesztes�g n�lk�l �szta meg a kalandot, �s szinte azonnal visszasorolt, �m a reflektorf�nyben f�rd� belg�t feltart�ztatta egy makacs mechanikai probl�ma. Pascal Eenkhoorn szem�ly�ben �rkezett hozz� a seg�ts�g, aki a saj�t ker�kp�rj�t aj�nlotta fel p�rul j�rt csapatt�rsa sz�m�ra.

Van Aert a cserebring�val visszatorn�zta mag�t k�zvetlen riv�lisai t�rsas�g�ba, majd �tnyergelt egy m�retre szabott biciklire. A feje f�l�tt gomolyg� aggodalmakat tet�zte az a f�jdalmas pillanat, amikor a kocsik k�z�tt lav�rozva v�ratlanul elter�lt egy jobbkanyarban. A benne munk�lkod� adrenalinnak k�sz�nhet�en n�h�ny kilom�ter m�lt�n �jb�l megjelent a d�bbent arcokat v�g� �lmez�nyben - Wout van Aert z�rk�z�sa minimum annyira volt impressz�v, mint Mathieu van der Poel� a Flandriai K�rversenyen. Ha m�r felz�rk�zott, nem maradhatott ki a sorsd�nt� akci�b�l: Nils Politt k�t kockak�ves blokk k�z�tt, a c�lt�l 67 kilom�terre l�v� friss�t�z�n�ban sunnyogott el a bajnoki c�m v�rom�nyosai mell�l. A potenci�lis vesz�lyt jelent� n�metet Peter Sagan vette �ld�z�be Orchies hat�r�ban, a c�mv�d� sz�l�rny�k�ban pedig ott lapult Philippe Gilbert, Yves Lampaert, Sep Vanmarcke �s term�szetesen Wout van Aert is. Aki b�jt, aki nem, a v�gs� gy�zelem lehet�s�ge eme 6 sz�kev�ny l�baiban �sszpontosult. A k�ldet�studattal felv�rtezett Deceuninck-Quick Step kiv�l�an j�tszotta ki a l�tsz�mf�l�ny-k�rty�t a hajr�ban: Gilbert �s Lampaert felv�ltva h�zg�lta a versenyban maradt kih�v�k bajsz�t, felbosszantva ezzel Polittot, aki a Gruson nevezet� szektorban megkontr�zta a farkasokat.

Egyed�l Gilbert tudott megkapaszkodni a n�met agresszor h�ts� kerek�ben �s a siker�hes du� csakhamar nyer� k�l�nbs�gre tett szert. Az utols� energiatartal�kait is fel�l� Wout van Aert m�r percekkel kor�bban meglobogtatta a feh�r z�szl�t, m�g az �rmester szerep�ben tetszelg� Yves Lampaert sz�nd�kosan akad�lyozta Vanmarcke �s Sagan el�rejut�s�t - el�bbi egy last-minute ker�kp�rcsere ok�n intett b�cs�t a dobog�nak, ut�bbit pedig �jfent cserben hagyta el�gtelen er�nl�te. A k�z�ns�g izgatotts�gteli morajl�sa vad szurkol�sba csapott �t, amikor az Andr�-P�trieux velodrome kapuj�ban felbukkant a t�tova Nils Politt, aki k�nytelen-kelletlen felvezette az egy-az-egy elleni sprintet a mindenre elsz�nt ex-vil�gbajnok el�tt. Ahogy arra sz�m�tani lehetett, Philippe Gilbert megragadta a soha vissza nem t�r� alkalmat, k�rbet�ncolta Polittot �s beteljes�tette r�g�ta d�delgetett �lm�t: egy �v leforg�sa alatt realiz�lta a Flandria-Roubaix dupl�t. Sz�val, milyen is az a 'Gilbert-t�pus� versenyz�'? 

� Azt tal�ltam �rni k�nomban a Garros-el�zetesben, hogy ez a verseny eredetileg nem egy egyszem�lyes show. A fen�ket nem! Igaz, legal�bb hozz�tettem, hogy m�g v�lhat azz�, hiszen �n is �reztem a sorsol�s ut�n, hogy a mondatom els� fele csak affajta illedelmes eufemiz�ci� a mez�ny t�bbi tagj�ra n�zve. Ments�gemre legyen mondva, azokban a napokban a Giro d'Italia (sokk)hat�sa kiss� elhom�lyos�totta az elm�m �s ilyen �llapotban hajlamos vagyok fellengz�sen fogalmazni. Egy percig sem gondoltam komolyan, hogy b�rki megverheti Rafael Nadalt a Philippe Chatrier p�ly�n, 3 nyert szettre men� m�rk�z�sen, pl�ne nem a d�nt�ben. Ut�bbira eddig soha senki nem volt k�pes. Az m�s k�rd�s, hogy szeretek hinni a csod�kban. Ha nem �gy lenne, aligha n�ztem volna v�gig a d�nt�t.

Igazs�g szerint piszok neh�z elker�lni, hogy ne a tavalyi �nmagamat ism�teljem. Tulajdonk�pp csak a tr�fe�k sz�ma lett egyel t�bb. Nincs k�l�nbs�g az er�viszonyok alakul�s�ban, a pap�rforma j�slat�ban, az �rinthetetlens�g t�ny�ben �s az ellenfelek virtu�lis szintekre korl�toz�d� es�lyeiben sem. Rafael Nadal id�n is saj�t maga legf�bb kih�v�ja volt. �s Rafael Nadal sosem veri meg �nmag�t. A salakos bor�t�s, a Roland Garros �s a Chatrier l�gk�re egy�ttesen olyannyira feler�s�tik az �t k�r�lvev� aur�t, hogy meggy�z�d�sem, a legt�bben eleve vesztesk�nt �llnak ki ellene a p�ly�ra. Nem kell sz�p�teni, Nadal puszta jelenl�te a fr�szt hozza a mez�nyre. Ez persze nem �jkelet� jelens�g, �s nem csak a salakkir�ly eset�ben figyelhet� meg, de �gy hiszem, n�la a legmeghat�roz�bb, m�r-m�r ijeszt� m�reteket �lt. �s ez mind a ment�lis erej�ben gy�kerezik, nem is annyira a tenisz�ben. Ezt a gondolatmenetet t�masztja al�, hogy Dominic Thiem kiz�r�lag teniszj�t�kosi min�s�g�ben, azaz szakmailag fel tudta vele venni a versenyt salakon az elm�lt �vekben, �m csup�n a Roland Garros kapuin k�v�l. P�rizsban ak�rcsak tavaly, id�n is �rv�nyes�lt Nadal f�l�nye a versenyz�i k�pess�gek ter�n. Az �t �vez� aur�t m�g az osztr�k sem tudta lebontani, legal�bbis a Chatrier stadionban nem. Benne van a pakliban, hogy sosem fogja tudni... M�g mindig el�r�bb j�r etekintetben, mint Roger Federer, aki �vekkel ezel�tt feladta ezt a harcot - helyette t�relmesen kiv�rja, hogy az � sz�m�ra lejtsen a p�lya.

Elkanyarodva Nadalt�l �s az aur�j�t�l, �rdemes kitekinteni az idei Roland Garros statiszt�ira is, akiknek ugyan a v�gs� gy�zelem szempontj�b�l jelent�ktelen szerep jutott, jelenl�t�kkel k�ts�gtelen�l sz�nesebb� tett�k a torna t�rt�net�t. Alig kezd�dtek meg a f�t�bl�s k�zdelmek, r�gt�n belecs�ppenhett�nk egy filmbe ill�, sz�rre�lis versenyfut�sba: Nick Kyrgios utols� ut�ni pillanatban t�rt�nt visszal�p�se �ri�si lehet�s�get k�n�lt a selejzet�ben elv�rzettek sz�m�ra, viszont egyik illet�kes lucky loser sem �rta al� aznap reggel a jelenl�ti �vet. A j�nev� Prajnesh Gunneswaran lehetett volna az els�sz�m� jel�lt Kyrgios hely�nek bet�lt�s�re, �m �t a vicenzai challengeren val� r�szv�tel lek�telezte, sorsa teh�t megpecs�tel�d�tt. �gy a sorban ut�na k�vetkez� Marco Trungellitire terel�d�tt a figyelem, aki a kvalifik�ci� utols� k�r�ben elszenvedett veres�ge ut�n eg�szen Barcelon�ig vonult vissza, ami P�rizst�l cirka 1000 kilom�terre tal�lhat�. Az argentin a fejlem�nyek hallatt�n nem vesztegette az id�t, azonnal kocsiba pattant a csal�ddal �s m�g a k�s� esti �r�kban meg�rkezett a francia f�v�rosba. M�snap reggel a t�bbi opportunist�val egyetemben al��rta a jelenl�ti �vet - milyen �rdekes, hirtelen megemelkedett a jelentkez�k sz�ma - �s kihaszn�lva az �l�be hull� lehet�s�get, a d�lel�tt folyam�n megm�rk�z�tt a botr�nyair�l h�res-h�rhedt Bernard Tomiccsal. A hollywoodi happy end egy 4 j�tszm�s gy�zelem form�j�ban val�sult meg... Trungellitit a m�sodik fordul�ban a torna meglepet�sembere, Marco Cecchinato b�cs�ztatta, akinek a szerepl�se ugyancsak meg�r egy mis�t.

A Garrost a vil�granglista 72. hely�r�l kezd� Cecchinato egy budapesti tornagy�zelemmel v�tette �szre mag�t a salakszezon sor�n, �m neve nem csak ezen okb�l csenghet ismer�sen a teniszrajong�k k�r�ben. A szic�liai teniszez� 2 �ve m�g azzal pr�b�lt meg p�nzt keresni, hogy elvesz�t meccseket - meggy�z� bizony�t�kok hi�ny�ban v�g�l az olasz sz�vets�g felmentette -, de � az �l� p�lda r�, hogy a megnyert meccsekkel sokkal nagyobbat lehet kasz�lni. Marco Cecchinato impoz�ns n�vsoron �t verekedte el mag�t a p�rizsi negyedd�nt�ig: Carreno Busta �s Goffin b�cs�ztat�sa ut�n Novak Djokoviccsal n�zett farkasszemet. Az olasz nem rettent meg a feladatt�l �s �nbizalommal felv�rtezve l�pett p�ly�ra a kor�bbi �nmag�t hajszol� szerb ellen: pozit�v j�t�kfelfog�sa 2-0-�s vezet�sig rep�tette, ami a szetteket illeti, viszont ezut�n meglehet�sen m�ly hull�mv�lgybe ker�lt �s �gy t�nt, Djokovic lassacsk�n bedar�lja. Cecchinato azonban a 4. j�tszma k�zep�n, m�g �pp id�ben felt�madt hamvaib�l �s ledolgozta break�tr�ny�t, kik�nyszer�tve ezzel a r�vid�t�st, ami b�d�letes sz�nvonal� teniszt hozott mindk�t oldalr�l. Azt hiszem, ut�lag nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a 15-20 perc jelentette a torna f�nypontj�t - a d�nt� �sszess�g�ben sem tartalmazott annyi izgalmat �s fordulatot, mint ez a tiebreak. V�g�l borult a pap�rforma, a gig�szi csat�t hoz� r�vid�tett j�t�k 13-11 ar�nyban Cecchinato jav�ra d�lt el - nem ak�rmilyen returnt �t�tt lez�r�s gyan�nt -, �gy � jutott a legjobb 4 k�z�, ahol a salakherceg Dominic Thiem �llta �tj�t. 

Mindek�zben a NextGen korcsoport vezet� egy�nis�ge, egyben a torna 2. kiemeltje, Alexander Zverev az idei Roland Garroson v�gre �tl�pte �rny�k�t �s ment�lis szintl�p�sr�l tan�bizonys�got t�ve, �tszettes k�zdelmei megnyer�s�vel eg�szen a negyedd�nt�s f�zisig menetelt, ahol m�g sosem j�rt Grand Slam-szint� esem�nyek alkalm�val. Azt hiszem, ahhoz nem f�rhet k�ts�g, hogy a n�met predesztin�lva van a legnagyobb preszt�zzsel rendelkez� tr�fe�k elh�d�t�s�ra, mind�ssze id� k�rd�se, mikor v�ltja val�ra a hozz� f�z�tt rem�nyeket. Ilyen szempontb�l a karrierje els� GS-d�nt�j�t jegyz� Dominic Thiemn�l is valamivel kedvez�bb a helyzete, aki egyr�szt 3 �vvel id�sebb n�la - �s �gy hidat k�pez k�t gener�ci� k�z�tt, m�sr�szt az osztr�k habitus�ban kev�ss� �rz�kelhet� az a gyilkos �szt�n, ami Zverevn�l egyre gyakrabban megmutatkozik. Ett�l f�ggetlen�l Thiem abszol�t alkamas lehet a salakon t�rt�n� tart�s uralkod�sra, csup�n egyetlen, megker�lhetetlennek l�tsz� akad�ly tornyosul el�tte: Rafael Nadal. Ez az az akad�ly, amit a Masters-torn�kon id�nk�nt k�pes megugrani az osztr�k, �m P�rizsban m�terekkel magasabbra helyezi a l�cet a salakkir�ly. �s itt kanyarodhatunk vissza arra a bizonyos aura k�pezte er�t�rre, ami Rafa Nadal kih�v�it val�s�ggal megb�n�tja - l�sd p�ld�ul a Del Potr�val v�tott el�d�nt�t, melynek sor�n a spanyol �tt�telesen a v�r�s f�ldbe d�ng�lte a bar�ts�gos argentin �ri�st. Dominic Thiemn�l aligha lehetett volna �t�k�pesebb ellenfelet ki�ll�tani a d�nt�re, de azt a f�ny�vnyi t�vols�got, ami a koncentr�ci�s k�szs�g ter�n m�rhet� k�zte �s Nadal k�z�tt (az 1. szett v�gj�t�ka �rulkod�), m�g � sem tudta kisebbnek l�ttatni.

Rafael Nadal m�g azel�tt bevarrta a tizenegyest, hogy el�sz�r p�ly�ra l�pett volna ezen a Garroson.

fun fact
Az utols� 6 - azaz hat - Grand Slam-torn�n Roger Federer (36) �s Rafael Nadal (32) osztozott.
No offence, csak jelezn�m, hogy elvileg 2018 van, nem 2006.
#GOATs

� Annak ellen�re, hogy �r�k favoritom, Alberto Contador karrierje sor�n sosem indult kockak�ves klasszikusokon, �vr�l-�vre fesz�lt figyelemmel k�s�rem v�gig a tavaszi versenyszezont f�mjelz� egynapos viadalokat. A kihal� f�lben l�v� offenz�v felfog�st vad�sz� szurkol�t szinte fojtogatja a l�tv�ny, ahogy a technika v�vm�nyaira �s a legalit�s feszeget�s�re alapozott dominancia monoton menetel�ss� szeg�ny�ti a Tour de France-�lm�nyt. Tal�n pontosan emiatt z�rtam a sz�vembe a Flandriai k�r �s a Paris-Roubaix vonz�sk�r�be tartoz� versenyeket, amelyek az izgalmak kifogyhatatlan forr�saik�nt csillap�tj�k a magamfajta akci�f�gg�k szomj�t. A k�ny�rtelen pav�s szektorok �s a f�lelmetes meredeks�g� r�mp�k ugyanis ellehetetlen�tik a tot�lis dominanci�t: ilyen terepviszonyok k�z�tt mindenki a haj�ra kenheti az el�re kitervelt taktik�t �s elfelejtheti a wattm�r�t. �s pont ez teszi k�l�nlegess� ezt az id�szakot: megtal�lni a pillanatot, ami gy�zelemre juttatja a nyers er�t.

Az el�z� bejegyz�sben t�rgyalt Mil�n�-Sanremo �s Nibali t�bb�-kev�sb� v�ratlan sz�l�gy�zelme megadta az alaphangot a tavaszi klasszikus szezonnak, amely alig egy h�t sz�net ut�n belga f�ld�n folytat�dott a kockak�vek b�v�let�ben. V�szesen k�zeledett ugyanis az a k�t monumentum, ami minden specialista napt�rj�ban pirossal van szedve, a Flandriai k�rverseny �s a Paris-Roubaix. A jelmezes pr�ba helysz�n�t az E3 Harelbeke biztos�totta olyan nevezetes emelked�kkel, mint a Wolvenberg, Taaienberg, Paterberg vagy �ppen az Oude Kwaremont. A farkasfalk�khoz hasonl� megbonthatatlan egys�gbe rendez�d� Quick-Step - egy Kossuth-sz�ll�ig�vel �lve - tov�bbra is az esem�nyek �t�er�n tartotta ujjait, meg�rtve annak l�ktet�s�t. Egy percre sem engedt�k ki a kez�kb�l az ir�ny�t�st, magukra v�llalt�k a f�mez�ny korm�nyz�s�t. Egy a c�lt�l t�bb, mint 100 km-re t�rt�n� buk�s nyom�n megszakadt a sor, miut�n a Taaienbergen Terpstra �s Lampaert ind�tott t�mad�st, akci�jukat pedig h�tul Philippe Gilbert�k fedezt�k. A kis l�tsz�m� �ld�z�csoportban ott tal�ltuk a legnagyobb es�lyeseket: Van Avermaet, Sagan, Benoot, Stuyven, Vanmarcke mind �ldozatul esett a Quick-Step-taktik�j�nak. Mikor a mez�ny fenyeget� k�zels�gbe �rt, Gilbert megpr�b�lt felugrani el�l teker� t�rsaira, �m hamar bel�tta, hogy azzal tudja a legjobban szolg�lni a csapat�rdeket, ha kontroll�lja az ellenfeleket. Mindek�zben Niki Terpstra �s Yves Lampaert sikeres egy�ttm�k�d�se a v�g�hez k�zeledett, hiszen ut�bbi a Paterbergen elhalv�nyulni l�tszott, majd a c�lt�l nagyj�b�l 25 km-re, az utols� kockak�ves szektor teljes�t�sekor t�nylegesen leszakadt. A kor�bbi Paris-Roubaix-gy�ztes holland azonban egymaga is gond n�lk�l v�gigvitte az offenz�v�t: Terpstra v�g�l 20 m�sodperccel utas�totta maga m�g� a kv�zi megk�t�z�tt l�b� �ld�z�ket. Valahogy �gy m�k�dik a farkasfalka-effektus.

Az els� vil�gh�bor� flandriai l�v�sz�rkai, csatamezei �s katonai eml�khelyei mellett v�gighalad� Gent-Wevelgem �tvonala legink�bb a strapab�r� sprintereknek kedvez, hiszen nincs v�szesen sok emelked� �s az utols� k�z�l�k, a pav�s Kemmelberg t�bb, mint 30 kilom�terre fekszik a befut�t�l - ez a t�vols�g pedig elegend� lehet a sorok rendez�s�re �s az esetleges h�tr�nyok ledolgoz�s�ra. A Quick-Step term�szetesen ezennel sem engedte ki a kez�b�l a gyepl�t, b�r a BMC megh�zg�lta a bajszukat �s ezen k�t csapat temp�v�lt�sai �ltal kezdett megny�lni a mez�ny. A Kemmelberg els� megm�sz�sakor Philippe Gilbert pr�b�lta meg kisz�rni a gyenge embereket: az �ltala kialak�tott csek�ly k�l�nbs�get azonban Vanmarcke hamar elt�ntette, �gy az �lboly l�tsz�ma tov�bbra is tekintetes maradhatott. A nagynev� sprinterek - Kristoff kiv�tel�vel - t�l�lt�k a vihart, �s mikor az �sszes emelked�t maguk m�g�tt hagyt�k, egy nagyj�b�l 30 f�s csoportban t�m�r�ltek. Az egy�ni sz�k�si k�s�rletek hat�stalan�t�s�t a Quick-Step - f�k�pp Gilbert �s Stybar - v�llalta mag�ra a s�kon. A mez�ny kereszt�lrobogott a t�rt�nelmi jelent�s�g� Ypres f�utc�j�n, mik�zben lassacsk�n �sszerendez�dtek a sprintervonatok a fin�l�ra. Vanmarcke utols� k�s�rlete a hajr� kibontakoz�s�val kudarcba f�lt: a favoritok k�z�l Peter Sagan ind�tott el�sz�r, kock�zatos t�vols�gb�l. Elia Viviani hi�ba bizonyult gyorsabbnak n�la, eltorlaszolt�k el�tte az utat �s ker�lni k�nyszer�lt, amivel gyakorlatilag elvesztette az es�ly�t a gy�zelemre. A vil�gbajnok �gy harmadj�ra �nnepelhetett a wevelgemi c�lban, m�g az olasz �lete nagy lehet�s�g�t siratta. A Quick-Step nem kesergett sok�ig a veres�g ok�n, hiszen a tavaly World Tour-versenny� avanzs�l�, egykoron k�tnapos Dwars door Vlaanderenen c�mv�d�s t�rt�nt: Yves Lampaert egy er�s �ssze�ll�t�s� �t�sfogatb�l l�gott meg az utols� m�tereken - az ellenfelek eg�sz egyszer�en belefeledkeztek egym�s f�rk�sz�s�be.

Ha a Harelbek�re jelmezes pr�bak�nt tekintett�nk, akkor a Flandriai k�r a telth�z el�tt bemutatott sikerdarab. A 102. alkalommal megrendezett klasszikus programj�ban 5 kockak�ves szektor �s 15 k�l�nb�z� emelked� szerepelt, k�zt�k az el�z� h�ten felforr�s�tott Wolvenberggel, Taaienberggel, Oude Kwaremonttal �s Paterberggel, kieg�sz�lve az ikonikus gerardsbergeni fallal - igaz, a Kapelmuur a c�lt�l val� jelent�s t�vols�ga (nagys�grendileg 100 km) miatt nem t�lt�tt be sorsd�nt� szerepet, csup�n esz�tikai izgalmakkal szolg�lt. Az idei verseny �gy istenigaz�b�l a Koppenbergen kelt �letre, amikor is kialakult egy k�r�lbel�l 30 f�t sz�ml�l� szelekt�v boly, mely mag�ban foglalta az �sszes el�zetes favoritot. Ezzel egy id�ben a nap eleji sz�kev�nycsoport k�t �llva marad� tagj�ra felz�rk�zott az a mind�ssze 21 esztend�s Mads Pedersen, akinek a nev�vel m�g tal�lkozunk a k�s�bbiekben. A befut�t�l 40 km-re fekv� Taaienbergen - amit ker�kp�ros berkekben �jabban Boonenbergnek is neveznek - az id�tlen-id�k �ta a Flandria megnyer�s�r�l �lmod� Greg Van Avermaet tov�bb faragott az es�lyesek csoportj�nak l�tsz�m�b�l, �m v�gzetes k�rokat nem tudott okozni.

A sorsd�nt� t�mad�shull�m ugyanis a Kruisbergen indult meg: a dr�ma a hegytet� ut�n tal�lhat� friss�t�z�n�ban �rte el tet�pontj�t. Ekkor az abszol�t outsidernek sz�m�t� Vincenzo Nibali pr�b�lt szerencs�t, akit mind�ssze Niki Terpstra tudott lek�vetni. Az egyre ink�bb all-rounderk�nt sz�mon tartott olasz azonban hamar visszah�k�lt, m�g a holland belekapaszkodott az akci� ny�jtotta lehet�s�gbe. Terpstra a Kwaremont harmadszori teljes�t�se sor�n utol�rte az �llovasokat, vagyis ink�bb kiker�lte �ket, hiszen azzal a lend�lettel tov�bb is robogott. Az utols� emelked�t, a meredeks�ge miatt rettegett (helyenk�nt 20%), �mb�r r�vidke Paterberget m�r egyed�l k�zd�tte le, folyamatosan n�velve el�ny�t. Mads Pedersen l�t�sz�g�b�l azonban k�ptelen volt kiker�lni: a d�n bajnok ugyan elvesztette vele a k�zvetlen kontaktot, de makacsul kitartott �s a rohamosan cs�kken� k�l�nbs�g ellen�re sikeresen maga m�g�tt tartotta a Sagan �ltal instru�lt �ld�z�sort. Niki Terpstra v�gs� gy�zelm�hez, a mag�nyos sz�k�s haza�r�s�hez vastagon hozz�j�rult Philippe Gilbert visszafogott, egy�ni c�ljait a csapat�rdeknek al�rendel� versenystrat�gi�ja is: a farkasfalka t�rv�nyeit figyelem el�tt tartva term�szetesen egy centit sem vezetett a riv�lisoknak, viszont az utols� kilom�teren meglepte �ket egy k�sei t�mad�ssal, �gy pedig fel�llhatott a dobog� legals� fok�ra.

Paris-Roubaix, azaz �t a pokolba �s tov�bb: menetel� hadseregek legend�i, egykori frontvonalak �rnya, kihal� f�lben l�v� b�nyav�rosok, tapinthat� t�rt�nelem �s a ker�kp�rosok 50 �ve visszat�r� r�m�lma. Egy �rintetlens�g�ben egyedi, term�szet �ltal v�delmezett, m�toszokkal �vezett kockak�ves �sv�ny, amit mindenki csak �gy ismer, Arenberg. A Klasszikusok Kir�lyn�je senkivel sem kiv�telez, mindenkivel �szinte, b�r sokszor �rezhetj�k igazs�gtalannak �s k�l�n�sen kegyetlennek: tal�n ez az a verseny, ahol a legnagyobb sz�ks�g van a szerencs�re. Nem el�g a puszta er�, s�t, m�g a t�k�letes pillanat megtal�l�sa sem felt�tlen�l garant�lja a sikert. Fortuna cs�kja n�lk�l egy taktika sem lehet m�k�d�k�pes. A roubaix-i v�lodrome 122 �vnyi ker�kp�ros t�rt�nelmet �riz: minden egynapos specialista v�gy�lma, hogy els�k�nt �s egyed�l �rkezzen meg e szent�lyhez olyannyi megr�zk�dtat�s ut�n... Ami a 2018-as, sz�mszerint 116. kiad�st illeti, a mez�ny a 257 km-es versenyt�v k�r�lbel�l 20%-�t (54.5 km, 30 szektorra elosztva) tette meg kockak�v�n, kezdve a troisvilles-i p�v�t�l eg�szen a c�lv�ros t�rk�ves �tj�ig. Mivel az eredetileg La Drève des Boules d'H�rin (ebb�l a 'drève' sz�cska utal a fasorral �vezett �tszakaszra) n�vre hallgat� szektor, azaz az Arenberg Roubaix-t�l 100 km-re tal�lhat�, igaz r� a ker�kp�rsport tal�n legelcs�peltebb k�zhelye, miszerint itt m�g nem lehet megnyerni a versenyt, elveszteni viszont ann�l ink�bb.

Ami a t�nyleges esem�nyeket illeti, az Arenberg ezennel nem bizonyult v�zv�laszt�nak. A k�zel 60 km/h-s elk�peszt� be�rkez�si sebess�g �s kock�zatos man�verek ellen�re ezen a szakaszon szerencs�re nem t�rt�ntek buk�sok, s�t m�g a defektekt�l is megmenek�ltek az es�lyesek. Mike Teunissen �s Philippe Gilbert ugyan megk�s�relt egy offenz�v�t, �m a Bora-hansgrohe kontroll alatt tartotta a k�l�nbs�get �s r�vid id�n bel�l der�kba t�rt�k a kibontakoz� akci�t. Ekkor a f�mez�nyt nagyj�b�l 50 versenyz� alkotta, a l�tsz�m viszont a hagyom�nyoknak megfelel�en, a kockak�veken val� folyamatos megny�l�snak k�sz�nhet�en egyre cs�kkent. A c�lt�l 55 kilom�terre, a 13. �s 12. szektor k�z�tt f�l�ton k�vetkezett el a kulcsfontoss�g� mozzanat, m�ghozz� a c�mv�d� Greg Van Avermaet kezdem�nyez�s�vel. A belga fajs�lyos t�mad�sa megrengette az es�lyesek csoportj�t, de ebb�l a k�oszhangulatb�l m�gsem �, hanem Peter Sagan profit�lt, aki szinte �szrev�tlen�l sziv�rgott el - maga a vil�gbajnok is alig hitt a szem�nek, hogy senki sem k�veti.

Jogos a felvet�s, hogy ilyenkor hol volt a Quick-Step �s pontosan mire v�rtak a tov�bbi ellenfelek, a magyar�zat azonban a l�nyegen nem v�ltoztat: Sagan megl�gott �s pillanatok alatt felz�rk�zott a sz�kev�nyekre. Az el�ny pedig egyre csak n�tt, hamarosan �tl�pte az 1 perces �lomhat�rt. A szlov�knak m�g csak nem is kellett mag�nyos farkask�nt megk�zdenie a Van Avermaet �s Niki Terpstra �ltal f�mjelzett �ld�z�bollyal, hiszen Silvan Dillier meglepet�sre tudta vele tartani a l�p�st - eg�szen a fin�l�ig. A fiatal sv�jci r�ad�sul a s�k utakon hasznos munk�t v�gzett, ezzel is hozz�j�rulva az egy�ttm�k�d�s�k siker�hez. Az utols� 15 km-en bel�lre �rve valamelyest cs�kkent a k�l�nbs�g Terpstra irt�zatos temp�n�vel�sei ok�n, utol�r�sr�l viszont sz� sem lehetett, Sagan val�s�ggal sz�rnyalt a v�lodrome fel�. A remek p�ly�s eredm�nyekkel rendelkez�, eg�sz napos sz�k�st bev�gz� Dillier-t ugyan nem siker�lt leszak�tania, de azt el�rte, hogy m�sodik helyr�l kezdhesse a sprintet, amit v�g�l meggy�z� f�l�nnyel nyert meg. Sosem titkoltam el, hogy szimpatiz�lok Peter Sagannal, �gy - tal�n ennyi szem�lyess�g megengedhet� - majd kiugrottam a b�r�mb�l, amikor els�k�nt gurult �t a c�lvonalon.

Paris-Roubaix 2018, �sszefoglal�

A buk�sok sajnos k�dolva vannak az ilyen t�pus� versenyek menet�be, �m ezeket �ltal�ban a t�lburj�nz� fesz�lts�g, figyelmetlens�g �s a terepegyenetlens�gek id�zik el�. Az idei Paris-Roubaix-t viszont egy sz�vroham okozta tragikus kimenetel� baleset �rny�kolta be. �n kifejezetten �rz�keny vagyok az ilyen esetekre, hiszen t�bb szempontb�l is �rintettnek �rzem magam: egyr�szt Contador kapcs�n (az egyik kor�bbi cikkben r�szletesen le�rtam, ami vele t�rt�nt karrierje kezdet�n), m�sr�szt az�rt, mert m�g mindig �l�nken �lnek az eml�kezetemben azok a k�psorok a 2011-es Giro d'Itali�r�l... sosem fogom elfelejteni, ahogyan a komplett ker�kp�ros t�rsadalom Wouter Weylandt �let��rt izgult. Az a nap �r�kre megv�ltoztatott emberk�nt, szurkol�k�nt egyar�nt. Amikor pedig olyan inform�ci�k �rkeznek a verseny hev�ben, hogy sz�vroham kapcs�n �jra kellett �leszteni valakit �s az orvosi komm�nik� szerint �let-hal�l k�zt lebeg, semmi j�t nem jelent. De a rem�ny hal meg utolj�ra. A befut� perc�t�l minden ima Michael Goolaerts�rt sz�lt. A V�randa's Willems-Crelan 23 �ves belga kerekes�r�l viszont a lehet� legborzalmasabb h�rek jelentek meg a k�s� esti �r�kban: a csapat k�zlem�ny form�j�ban �rtes�tette az agg�d� sport�gi k�z�ss�get, hogy Goolaerts a lille-i k�rh�zban, csal�dja k�r�ben �let�t vesztette. Nyugodjon b�k�ben!

ut�irat
A pazar k�pi illusztr�ci�k�rt k�sz�net Kristof Ramonnak (Kramon cyclo-photography) �s a CyclingTips-nek!

� Ha febru�r v�ge, akkor klasszikus szezonstart: Belgiumban beindul az egynapos versenyek d�mpingje, �jra �letre kelnek a porosod� kockak�vek �s a legend�s n�metalf�ldi r�mp�kat felhev�ti a peloton - megkezd�dik a felk�sz�l�s a tavasz f�nypontjainak sz�m�t� Flandriai k�rre �s a Paris-Roubaix-ra. �m aki kev�sb� g�r�ngy�s utakra v�gyik, szemeit az �v els� monumentum�ra, a Mil�n�-Sanrem�ra veti - a Poggio szerpentinszer� lejtmenet�vel kel �s fekszik. A k�t m�faj k�z�tti �tmenetet a Strade Bianche b�ztos�tja feh�r murv�s �tszakaszaival: az �let Toszk�n�ban sem fen�kig tejfel, pl�ne, ha s�rtengerr� v�ltozik a terep. Az �lvezetek halmoz�s�ra is van lehet�s�g: a hosszabb elfoglalts�gra v�gy�k k�t egyhetes verseny k�z�l v�laszthatnak - ha a nap fel� venn�k az ir�nyt, P�rizst�l Nizz�ig tekerhetnek, ha pedig k�t tenger k�z�tt gy�jten�k a kilom�tereket, arra a Tirreno-Adriatico k�n�l nekik lehet�s�get.

Az Omloop Het Nieuwsblad nev� f�l-klasszikus ugyan csak tavaly �ta k�pezi a World Tour-napt�r r�sz�t, m�gis jelent�s preszt�zzsel rendelkezik: hagyom�nyosan ezzel a versennyel indul a belga egynapos szezon. Az idei �tvonal k�l�nlegess�g�t a Flandriai k�rr�l megszokott falak szolg�ltatt�k: beker�lt a programba a Valkenberg, a Tenbosse, a Kapelmuur - amit egyszer�en csak Muurnek, azaz a falnak neveznek - �s z�r�sk�nt a Bosberg, hiszen nincs is jobb 180 kilom�ter megt�tele ut�n, mint egy kockak�ves emelked�. Ha m�r kockak�vek, a szervez�k term�szetesen et�ren is b�kez�ek voltak, hiszen 10 szektoron �s 14 kilom�teren kereszt�l r�zatt�k a versenyz�ket. Az Omloop tradicion�lisan a belg�k fels�gter�let�t k�pezi: az eddigi - az ideivel egy�tt - 71 kiad�sb�l 56-ot a hazaiak nyertek, b�r az ut�bbi �vekben megszaporodott a nemzetk�zi bajnokok sz�ma. A 2018-as ki�r�s is ezt a tendenci�t er�s�tette. Hi�ba besz�l�nk tavaszi szezonnyit�r�l, a h�m�r� higanysz�la �ppen csak s�rolta a 0 fokot, elk�lt teh�t a hossz�nadr�g �s a karv�d�. Tal�n pont a szok�sosn�l zordabb id�j�r�s vette el a versenyz�k kedv�t a korai robbant�sokt�l, mindenesetre az esem�nyek csak a finisben, a Kapelmuur�n forr�sodtak fel igaz�n, addig jellemz�en r�vid �let� pr�b�lkoz�sok k�vett�k egym�st az emelked�k�n. A geraardsbergeni fal megm�sz�sakor Sep Vanmarcke szaggatta sz�t a mez�nyt �s alak�tott ki egy szelekt�v sort, amely a k�s�bbi gy�ztest is adta. Ebbe az elit csoportba a finansz�roz�si probl�m�kkal k�szk�d� (az�ta m�r megold�dni l�tszik a helyzet�k) Astana h�rom embert is deleg�lt, �gy �k kontroll�lhatt�k a verseny h�tral�v� r�sz�t. K�z�l�k Michael Valgren volt a legakt�vabb, aki k�pess�geire tekintettel mindenk�pp szerette volna elker�lni a sprintbefut�t �s addig-addig pr�b�lkozott, m�gnem a c�lt�l 2.5 kilom�terre a t�bbiek tan�cstalans�ga eg�r�thoz juttatta. Senki sem v�llalta mag�ra a vezet�st, minek k�vetkezm�nyek�nt a f�mez�ny h�tbacsapta a hoppon maradt �ld�z�ket �s az ambici�zus d�n sz�l�j�t siker koron�zta.

R�gt�n m�snap megrendez�sre ker�lt az Kuurne-Bruxelles-Kuurne n�vre hallgat�, az Omloop karakter�vel �s m�ltj�val hasonl�s�got mutat� egynapos, amely 'csup�n' Europe Tour-szintre sorolhat� - persze ett�l m�g eszmei �rt�k�k megegyezik. Ami a vonalvezet�st illeti, kellemetlen flamand falakb�l ezen a versenyen sem volt hi�ny - a mez�ny sz�m�ra t�bbek k�z�tt a Wolvenberg, a Kruisberg �s a h�res-h�rhedt Kwaremont jelentett kih�v�st -, b�r az utols� emelked�t, n�vszerint a Nokereberget a c�lt�l majd' 50 km-re poz�cion�lt�k. Nem csoda, hogy egy ilyen kialak�t�s� �tvonalon labd�ba r�ghatnak ak�r a klasszikus sprinterek is, mint p�ld�ul Mark Cavendish, a 2015-�s ki�r�s gy�ztese. Ennek felt�tele, hogy gyorsl�b� aspir�nsok jelent�s h�tr�ny �sszegy�jt�se n�lk�l maguk m�g�tt tudj�k a helyenk�nt 15%-ot meghalad� meredeks�g� ormokat. Id�n, ak�rcsak 2015-ben, teljes�lt ez a felt�tel, hiszen a Kwaremontra val� felkapaszkod�s ut�n elszakadt egy elit csoport, amely k�r�lbel�l egy percnyi el�nyt harcolt ki a mez�nnyel szemben - benne Greg Van Avermaettal, Vanmarck�val, Stuyvennel �s D�mare-ral (!) -, viszont a Lotto-Jumbo �s f�leg az Astana kitart� munk�j�nak k�sz�nhet�en rohamosan cs�kkenni kezdett a k�l�nbs�g. A KBK k�t �vvel ezel�tti sz�l�bajnoka, Jasper Stuyven Daniel Oss-szal kar�ltve - m�g az olasz defektet nem kapott - megk�s�relt egy utols� t�mad�st, de 18 km-re a befut�t�l �t is bekebelezte a nagyl�tsz�m� f�mez�ny, �gy elker�lhetetlenn� v�lt a sprint. A Champs-�lys�es tavalyi kir�lya, Dylan Groenewegen (Lotto-Jumbo) Arnaud D�mare sz�l�rny�k�b�l l�tt ki �s ellentmond�st nem t�r� f�l�nnyel diadalmaskodott.

�s akkor az �tmeneti m�faj, a Strade Bianche, amely mind�ssze 12. alkalommal ker�lt ki�r�sra, m�gis olyan, mintha minimum 100 �ves m�ltra tekintene vissza. Feh�r murv�s utak, tipikus toszk�n t�jak, impoz�ns sienai befut�, �dons�got �raszt� atmoszf�ra: nem v�letlen, hogy a ker�kp�ros k�zv�lem�ny kinevezte a tiszteletbeli 6. monumentumnak. Egyedi arculat�val az egyik legeladhat�bb egynapos viadalnak sz�m�t az UCI-napt�rban, �gy abszol�t meg�rdemelt helye van a World Touron. Fabian Cancellara minden bizonnyal a sz�v�be z�rta ezt az egzotikusnak beill� versenyen, hiszen h�romszor is siker�lt megnyernie karrierje sor�n, legutolj�ra visszavonul�sa �v�ben, 2016-ban, �gy az olaszok tiszteletb�l elnevezt�k r�la a 8. sz�m� murv�s szektort. Michal Kwiatkowski nem kev�sb� rajong ez�rt a terep�rt, � a Strade Bianche m�sik t�bbsz�r�s gy�ztese, aki c�mv�d�k�nt, egyben f�favoritk�nt �llhatott rajthoz. Term�szetesen Peter Sagannal szemben is magas elv�r�sokat t�masztott a k�z�ns�g: a szlov�k cyclocrossos m�ltja semmik�pp sem h�tr�ny egy ilyen t�pus� versenyen. Aprop� cyclocross: az idei startlist�n ott olvashattuk a sport�g regn�l� vil�gbajnok�nak nev�t is. Wout van Aert csapat�nak, a Veranda's Willemsnek ugyanis szabadk�rty�t biztos�tott a szervez�s�g - tal�n �ket is furdalta a k�v�ncsis�g, mire lehet k�pes a toszk�n murv�n a belga tehets�g. A toszk�n murv�n, ami az olvad� h� �s az es�z�sek k�zrem�k�d�s�vel s�rtengerr� v�ltozott - ezzel is n�velve van Aert es�lyeit, akit�l cseppet sem idegen a dagony�z�s m�v�szete...

A dr�mai k�zdelem a kor�bban emlegetett Cancellara-f�le 8-as sz�m� emelked�s szektorban (Monte Sante Marie) kezdett kibontakozni, amikor is a sorozatos akci�k nyom�n l�trej�tt egy er�s versenyz�kb�l �ll� �lcsoport, amelyb�l nem maradhatott ki Valverde, van Aert, Kwiatkowski, Benoot �s Sagan sem. Hozz�juk saj�t er�b�l Romain Bardet csatlakozott, aki nem nem vesztegette az id�t, egyb�l kontr�zott �s mind�ssze Wout van Aert tudta vele tartani a l�p�st. A hat�kony francia-belga egy�ttm�k�d�s eredm�nyek�pp az el�ny egy perc f�le n�tt, �m ekkor Tiejs Benoot begy�jtotta a rak�t�kat �s honfit�rs�val, Pieter Serry-vel az �llovasok ut�n eredt. �t k�zben elhagyta - helyesebben ink�bb teljesen elhaszn�lta - t�rs�t, �gy egyed�l volt k�nytelen ledolgozni csaknem 40 m�sodperces h�tr�nyt. A megalkuv�st nem t�r� m�don t�rtet� belga 15 km-re a c�lt�l elkapta van Aert h�ts� kerek�t, de nem sz�nd�kozott megpihenni. N�h�ny perc m�lva, az utols� murv�s szektor teljes�t�se sor�n fak�pn�l hagyta k�t vet�lyt�rs�t �s tov�bb folytatta menetel�s�t a sienai f�t�r fel�. Ott tal�lkozhattak vele legk�zelebb. Bardet �s van Aert �llhatott fel mell� a dobog�ra, m�g az �ld�z�csoportb�l Alejandro Valverde sprintelt a 4. hely�rt, Sagan hetedikk�nt z�rt, Kwiatkowski sehol. A 23 �ves Tiejs Benoot els� World-Tour-gy�zelm�t aratta, �s minden bizonnyal nem az utols�t. Az � alakja �s a Strade Bianche k�z�tt is h�zhat� p�rhuzam, hiszen nekem az a benyom�som vele kapcsolatban, mintha m�r hossz� szezonok �ta az �lmez�nybe tartozna, pedig mind�ssze 3 �ve profi. F�nyes j�v� �ll m�g el�tte, efel�l semmi k�ts�gem... �rdemes n�h�ny pillant�st vetni a k�pekre - aj�nlom a CyclingTips gal�ri�j�t - �s/vagy a verseny �sszefoglal�j�ra: Benoot olyan, ak�r az elsz�nts�g - s�rlepte - mintaszobra.

Strade Bianche 2018 - �sszefoglal�

M�g miel�tt r�t�rn�k az egyhetes esem�nyekre, be kell valljam, most kezd csak igaz�n f�jni a sz�vem Contador-szurkol�k�nt: a sz�ban forg� versenyek egyik�n - konkr�tan a P�rizs-Nizz�n - tavaly m�g rajthoz �llt �s nem ak�rmilyen csat�ban maradt alul k�t nyomorult m�sodperccel, id�n pedig m�r szak�rt� komment�tork�nt funkcion�lt a Tirreno-Adriatico alatt a spanyol Eurosportn�l. �r�l�k, hogy legal�bb hallhatom, de neh�z hozz�szokni ahhoz, hogy nem l�thatom tekerni, mik�zben ugyanazok a versenyz�k, akikkel tavaly megm�rk�z�tt, id�n is a gy�zelem�rt hajtanak - a P�rizs-Nizza utols� szakasz�t p�ld�ul David De la Cruz nyerte, megism�telve ezzel egy �vvel ezel�tti produkci�j�t, ami akkor Alberto �sszetett gy�zelm�be ker�lt a j�v��r�sok eloszl�sa miatt. De ez egy�ni szocprobl�ma... �t a nap fel�, azaz a P�rizs k�rny�ki k�db�l az - elvileg - naps�t�tte Az�r-partig teker a mez�ny. Ez lenne teh�t a francia egyhetes k�v�nt forgat�k�nyve, amit szok�s szerint m�rcius elej�n rendeznek. Nos, Nizza nem hozta el a naps�t�st a kerekesek sz�m�ra, s�t alaposan el�ztatta �ket, de legal�bb mi, n�z�k szemtan�i lehett�nk egy �jabb, az utols� pillanatig ki�lezett �s nyitott k�zdelemnek az �sszetett�rt. Ki gondolta volna, hogy egy olyan szt�rpar�d�t felvonultat� versenyen, ahol kisz�rhatjuk - a teljess�g ig�nye n�lk�l - a c�mv�d� Sergio Hena�t, Wout Poelst, Esteban Chavest, Simon Yatest, Ilnur Zakarint, Dan Martint, Bauke Mollem�t, Warren Barguilt vagy �ppen Julien Alaphilippe-et, v�g�l egy kev�ss� ismert, de k�ts�gtelen�l tehets�ges fiatal spanyol, Marc Soler lesz a befut�? Okosan csin�lta, a contadori-taktik�t v�lasztotta: a hagyom�nyosan hegyes 8. etapon egy korai ind�t�ssal siker�lt megrogyasztania az aktu�lis s�rga trik�st (a kir�lyszakaszt megnyer� Simon Yatesnek Solerhez viszony�tva 37 m�sodperces el�nye volt) �s hi�ba maradt alul a hajr�ban honfit�rsaival szemben, ez�ttal m�k�d�tt a recept, 4 m�sodperccel elh�d�totta az �sszetettet.

Hogy mit �br�zol a Tirreno-Adriatico szokatlan form�j� tr�fe�ja? Nos, Neptunusnak, azaz a tenger isten�nek h�rom�g� aranyszigony�t. Cs�b�t�an hangzik, m�gsem ez a szokatlanul impoz�ns f�d�j vonzotta olasz f�ldre az orsz�g�ti ker�kp�roz�s kr�mj�t. Ha a P�rizs-Nizz�val kapcsolatban szt�rpar�d�t emlegettem, a Tirreno mez�ny�t tal�n egy karnev�li rengeteghez lehetne hasonl�tani. A pap�rforma viszont a naposabbnak bizonyul� egyhetesen sem jutott �rv�nyre. Tom Dumoulin, Chris Froome, Vincenzo Nibali, Fabio Aru, Romain Bardet, Mikel Landa, Geraint Thomas �s Rigoberto Uran: az elm�lt �vek h�romhetes k�rversenyeinek legmeghat�roz�bb figur�i - lesz�m�tva a Kolumbi�ban k�sz�l� Nairo Quintan�t - sorakoztak fel a Tirr�n-tenger partj�n�l, Lido de Camaior�ban. Az �sszetett gy�ztes�nek j�r� k�k trik� viszont mindegyik�j�ket elker�lte. Ugyanis v�g�l az el�zetesen a Sky-f�le hierarchia legfeljebb 4. hely�re sorolhat� Michal Kwiatkowski szerezte meg az uralmat a k�t tenger felett, k�sz�nhet�en egy remekbeszabott San Benedetto-i id�futamnak. A versenyt f�mjelz� nevek mind-mind elhalv�nyultak az �sszes�tett �rt�kel�sben, egyed�l tal�n Mikel Landa kir�lyetapon mutatott hidegv�r� er�demonstr�ci�j�t lehet kiemelni. Az idei Tirreno-Adriatico leg�rzelmesebb pillanatai a 6. szakaszhoz k�t�dtek: a mez�ny Michele Scarponi eml�ke el�tt ad�zott egy felett�bb l�tv�nyos filottran�i befut� keretein bel�l.

Classica di Primavera, azaz a tavaszi klasszikus - a hangs�ly a n�v�l�n van. Nemes egyszer�s�ggel �gy nevezik az olaszok az �v els� monumentum�t, a Mil�n�-Sanrem�t, amire m�lt�n lehetnek b�szk�k. Nincs kockak�, nincsenek falak, viszont a verseny hajr�j�ban elhelyezett k�t omin�zus emelked�, a Cipressa �s a Poggio minden ker�kp�r-rajong� sz�m�ra ismer�sen cseng. Hogy lesz-e mez�nyhajr� a sanrem�i Via Rom�n, csak �s kiz�r�lag azon m�lik, hogy a felemlegetett Lig�r-parti hegyeken milyen aktivit�st mutatnak a sprintet elker�lni k�v�n� versenyz�k. A Poggio cs�cs�t�l ugyanis mind�ssze 5 kilom�terre tal�lhat� a c�l, azaz ha siker�l fel�p�teni egy 15-20 m�sodperces el�nyt a m�sz�s sor�n, j�es�llyel zsebben a v�gs� gy�zelem - persze ehhez elengedhetetlen a b�tor lejtmenet �s a s�kra �tmentett lend�let. A kor�bbi bajnokok k�pess�g- �s specialit�sbeli megoszl�sa ennek megfelel�en rendk�v�l vegyes: az all-rounder Eddy Merckx p�ld�ul h�tszer diadalmaskodott itt, m�g nyerni tudtak olyan klasszikus sprinterek is - r�ad�sul egy id�ben t�meg�vel -, mint Zabel, Cippolini vagy Cavendish. �ltal�noss�gban m�gis elmondhat�, hogy az emelked�ket is korrektul menedzselni k�pes gyorsl�b� kerekesek indulnak a legjobb sansszal a bajnoki c�mre. A 2018-as Mil�n�-Sanremo azonban valamelyest kil�g a sorb�l, vagy legal�bbis elt�r az ut�bbi �vek eredm�nysorait�l - minderr�l Vincenzo Nibali gondoskodott. Amikor m�r �gy t�nt, egy hagyom�nyos mez�nyhajr�ra ker�l sor a t�rt�nelmi c�legyenesben, a negyszeres h�romhetes gy�ztes olasz, aki nem mellesleg 2 lombard monumentumot is a mag��nek mondhat, a c�lt�l 7 kilom�terre a lovak k�z� csapott �s konok c�ltudatoss�ggal az �lre t�rt. Nibali a hegytet�ig �sszes �ld�z�j�t ler�zta, a lejtmenetben pedig senki sem �rhetett a nyom�ba, hiszen az ereszked�s legf�bb er�ss�gei k�z� tartozik. F�lemetes magabiztoss�ggal abszolv�lta a hajt�kanyarokat, majd ha hajsz�llal is, de siker�lt maga m�g�tt tartania a megvadult sprintervonatokat... Sz�val, �gy �rkezett el az orsz�g�ti mez�ny a val�di tavasz kapuj�ba. 

� �szint�n fogalmam sincs, hogyan �s mik�nt kezdjek hozz� ehhez a bejegyz�shez, ami eredetileg csup�n n�gy egynapos versenyr�l sz�lt volna a maga sz�raz objektivit�s�ban, hiszen arra tettem �g�retet, hogy a f�oldalon ker�l�m az elfogults�got. M�r amennyiben ez lehets�ges. �s most nem az, �gyhogy azon fel�l, hogy besz�molok az elm�lt hetek eredm�nyeir�l, term�szetesen nem hagyhatom �s nem is akarom sz� n�lk�l hagyni azt a trag�di�t, ami m�lys�gesen megrend�tette a ker�kp�ros t�rsadalmat, k�zt�k engem is. Ennek f�ny�ben neh�z lelkesedni a tavaszi klasszikus szezon fin�l�j��rt, �gyhogy elk�pzelhet�, hogy nem siker�l majd kell�en patetikusra ez a cikk.

A minden szempontb�l zseni�lis Flandria ut�n egy h�ttel az '�szak Pokla' fel� vette az ir�nyt a mez�ny, k�vetkezhetett teh�t az �v legjobban v�rt �s legkegyetlenebbnek tartott klasszikus egynapos viadala, a Paris-Roubaix, ami 115. alkalommal ker�lt ki�r�sra. A h�tsz�l �rkezt�vel rendk�v�l gyors versenyre lehetett sz�m�tani, �gy az eredetileg tervezettn�l negyed �r�val k�s�bb l�tt�k el a rajtot. A rettegett Roubaix els� 100 kilom�ter�n nem tudott kialakulni sz�k�s, k�sz�nhet�en a tal�n m�g a v�rtn�l is brut�lisabb temp�nak. Az els� kockak�ves szektor el�tt azt�n h�rom vesz�lytelennek �t�lhet� embert hagytak megl�gni, mik�zben a bolyban is zajlottak az esem�nyek. M�g Naesen, Gallopin �s Durbridge a f�ldre ker�lt, az egyik legnagyobb favoritnak kiki�ltott Greg Van Avermaet mechanikai gondokkal k�szdk�d�tt. A h�r persze eljutott a karrierje utols� verseny�t teljes�t� Tom Boonen f�l�be is, aki r�gt�n a sor �l�re �llt �s megk�s�relte megnehez�tteni honfit�rsa dolg�t, aki ugyan vissza�rt, de megpr�b�ltat�sai ezzel nem �rtek v�get. Az �tcsillagos Trou�e d'Arenbergre �rve Van Avermaet buk�sba keveredett �s ker�kp�rt kellet cser�lnie, mire a Quickstep �jabb temp�n�vel�ssel reag�lt. Az els� monumentum�t hajszol� belga k�zel 40 m�sodperces h�tr�nyt volt k�nytelen ledolgozni, �s csak 20 km-rel k�s�bb vegy�lhetett el �jra a mez�nyben. Az hornaingi szektor ut�n Peter Sagan indult meg, Maciej Bodnarral kar�ltve, �m nem jutottak messzire, hiszen a k�tszeres vil�gbajnok defektet kapott. A Bor�s akci�t lek�vet� Daniel Oss �s Jasper Stuyven egy ideig m�g tartotta mag�t el�l, �ket egy 30 f�s csoport �ld�zte, benne az es�lyesekkel. De Sagan nem adta fel ilyen k�nnyen, a Mons-en-P�vele-en �jra pr�b�lkozott, minek nyom�n egyr�szt az �lboly megfelez�d�tt - a legnagyobb favoritok k�z�l gyakorlatilag senki sem hi�nyzott -, m�sr�szt utol�rt�k a k�t sz�kev�nyt.

A 9-es sz�m� szektor megt�tele sor�n Oss megint megl�pett �s ez a k�s�bbi esem�nyek szempontj�b�l is fontos mozzanatnak bizonyult. Az egy�bk�nt nem t�l v�szes Templeuve-�n (30 km-re a c�lt�l) ugyanis kialakult a nyer� sz�k�s Langeveld �s Roelandts k�zrem�k�d�s�vel: hozz�juk Van Avermaet, Moscon, Stuyven �s Stybar csatlakozott, mik�zben Peter Sagan m�sodik defektj�t szenvedte el �s ezzel b�cs�t is inthetett a Roubaix-gy�zelemnek, a b�cs�z� Boonen pedig a h�ts� sorban ragadt. Az utols� kiemelt neh�zs�g� szektorban, azaz a Carrefour de l'Arbre-on az olimpiai bajnok tov�bb n�velte a temp�t, amivel siker�lt leszak�tania Moscont �s Stuyvent, �gy csak h�rman maradtak el�l (GVA, Stybar �sLangeveld). A k�t �ld�z�vel szemben f�l perc k�rny�ki el�nyt �p�tettek ki, aminek tudat�ban az utols� kilom�tereken csak egym�s arc�t f�rk�szt�k. A v�lodrome-ba Van Avermaet vezet�s�vel �rkeztek meg, de annyira lelassultak a nagy taktik�z�s k�zepette, hogy a h�tt�rben v�ratlanul felbukkant Moscon �s Stuyven. A Sky olasz fiatalja nem is habozott sokat, az utol�r�sen felb�torodva egyb�l megind�totta a hajr�t, de a n�la j�val frissebb kor�bbi �llovasok hamar eloszlatt�k minden rem�ny�t. Stybar igaz�n b�nhatja, hogy elvitte a sz�ve �s a kellet�n�l hamarabb kezdte meg a sprintj�t, mert ezzel csak Van Avermaet malm�ra hajtotta a vizet, aki a sz�l�rny�kot kihaszn�lva megel�zte a csehet. Az �ld�z�csoport v�g�l 12 mp h�tr�nnyal �rkezett c�lba, ahonnan a visszavonul� Tom Boonen a 13. helyet szerezte meg. �rdekess�g, hogy az idei volt minden id�k leggyorsabb Roubaix-ja, miut�n a gy�ztes Van Avermaet 45.2 km/h-�s �tlagot tekert, megd�ntve ezzel az 1946-os Peter Prost-f�le rekordot.

A szok�soknak megfelel�en az Amstel Gold Race nyitotta az ardenneki egynaposok sor�t, amir�l k�ztudott, hogy nincs t�l sok k�ze az Ardennekhez, l�v�n Hollandi�ban rendezik, de vitathatatlanul beleillik a sorba param�terei alapj�n. Az idei ki�r�s k�l�nlegess�g�t a verseny ikonikus hegy�nek, a Caubergnek a h�tr�bb helyez�se jelentette. H�romszor is szerepelt a programban, de azzal, hogy nagys�grendileg 20 km-re ker�lt a c�lt�l, nem bizonyult sorsd�nt�nek. A szervez�k annak rem�ny�ben v�ltoztattak, hogy �gy valamivel hamarabb beindul a csat�roz�s, mint a kor�bbi �vekben. �s ez be is igazol�dott, ugyanis a valkenburgi befut�t�l 40 km-re, a Kruisbergen Tiesj Benoot lepte meg a mez�nyt, akit Sergio Henao kontr�zott meg. A Flandria-gy�ztes Philippe Gilbert egyb�l �tvette ezt a t�mad�st, �t m�g 5-en k�vett�k - k�zt�k Albasini �s Ion Izagirre -, m�g�tt�k pedig egy patin�ns �ld�z�csoport form�l�dott, benne Gilbert legkomolyabb kih�v�ival. 10 km-rel k�s�bb, a Keutenbergen a Valverde, Van Avermaet �s Kwiatkowski f�mjelezte sor rendk�v�l k�zel, 10 mp-en bel�l ker�lt az �lbolyhoz, �m meglep� m�don nem tudtak kollekt�van f�l�rni, ami egy�rtelm�en az egy�ttm�k�d�s hi�ny�nak tudhat� be. Az �v 1. monumentum�t nyer� lengyel is �rezte, hogy ebb�l �gy nem lesz utol�r�s, �gyhogy egyed�l indult Gilbert�k ut�n �s n�h�ny percen bel�l csatlakozott is hozz�juk. Ezut�n az �ld�z�k h�tr�nya folyamatosan n�tt �s mivel a Cauberg utols� megm�sz�sa ut�n sem tudtak sz�mottev�leg faragni bel�le, 6 f�re cs�kkent a gy�zelemre es�lyesek n�vsora. De Kwiat �s Gilbert nem v�rt a hajr�ig, hamarabb d�l�re akartak vinni a dolgot: az utols� emelked�n, a Bemelerbergen felv�lta t�madt�k az �lcsoportot, m�g minden ellenfelet siker�lt leszak�tani. A flamme rouge-hoz �rve Kwiatkowski bebetonozta mag�t a 2. helyre, r�pihenve ezzel a sprintre, amit n�h�ny ker�kp�rhossz h�tr�nyb�l ind�tott meg, �m rosszul m�rte fel a helyzetet a szembesz�lben. Philippe Gilbert megker�lte �t az utols� 50 m�teren �s 4. Amstel-gy�zelm�t aratta. Mindezt s�r�lt ves�vel tette, ami egy f�lt�vn�l elszenvedett buk�s k�vetkezm�nye lehetett �s emiatt ki kellett hagynia a k�vetkez� k�t ardenneki futamot.

A Fleche Wallonne, azaz a vallon ny�l m�r Alejandro Valverde fels�gter�let�t k�pezi, sz�val a mez�ny akkor tett volna j�t mag�val, legal�bbis akkor lett volna re�lis es�ly�k az els�s�gre, ha valahogyan siker�l leszak�taniuk a spanyolt az utols� emelked�ig, azaz a Mur de Huy-ig. Nos, ez nem val�sult meg, de nem is igaz�n er�lk�dtek rajta. Alessandro De Marchi k�s�rletezett sz�l� sz�k�sekkel, �s ha eleinte nem is reag�ltak r�, a mez�nyben �rezhet�en megn�tt a temp�. A Huy m�sodszori megm�sz�sa sor�n azt�n Bob Jungelssel egyes�tett�k er�iket, b�r a lejtmenetben a fiatal luxemburgi fak�pn�l hagyta olasz riv�lis�t, aki szinte �szrev�tlen�l t�nt el m�g�le. Egyed�l tekerve Jungels kisebb meglepet�sre tov�bb n�velte el�ny�t a bollyal szemben, eg�szen 50 m�sodpercig, viszont a Cote de Cherave-on Rafa� Majka megindul�sa nyom�n a fel�re cs�kkent a f�r, a Mur l�b�n�l pedig m�r b�ven l�t�t�vols�gon bel�lre ker�lt. A Diego Rosa �ltal vezetett mez�ny az utols� kilom�teren bel�l v�g�l bekebelezte a mag�nyos harcost, miut�n kiv�r�s k�vetkezett. A 20 �ves Gaudu t�rte meg a csendet 250 m-rel a c�l el�tt, akire Valverde azonnal reag�lt, �s amikor ind�tott, m�g ott volt a h�ts� kerek�n Dylan Teuns is, de n�h�ny ped�lfordulattal k�s�bb be kellett l�tnia, hogy a gy�zelem el�szott sz�m�ra. Dan Martin kicsit h�tr�bbr�l �rkezett �s m�r � sem tudta felvenni a versenyt a spanyol klasszissal, aki zsin�rban negyedszerre �nnepelhetett a Mur tetej�n, �sszess�g�ben pedig 5. alkalommal nyerte ezt az ardenneki viadalt. 

Az ardenneki sorozatot a monumentumok k�z� tartoz� a Liege-Bastogne-Liege koron�zta meg, ami a legr�gebb �ta megrendez�sre ker�l� egynapos a napt�rban. Eml�kezhet�nk, hogy tavaly az id�j�r�s milyen szinten befoly�solta a versenyt, de id�n szerencs�re nem kellett a fagypont k�r�li h�m�rs�klettel �s h�es�ssel is megk�zdeni�k a kerekeseknek. A nap eleji sz�k�s 13 perc k�r�li el�nyt szerzett �s a mez�ny nem siette el az utol�r�st, meglehet�sen nyugodt hangulat uralkodott - vagy tal�n ink�bb gy�szos. A Col de Maquisard-on az Amstelen kiv�l�an teljes�t� Nathan Haas r�ngatta meg a sort, de a Movistar Betancuron kereszt�l kontroll�lni tudta ezt az akci�t. Az LBL legemblematikusabb hegy�n, a Redoute-on Sebastian Henao �s Laurens De Plus n�velte a temp�t, majd �rte utol a 2. sz�m� csoportot. Az �len ekkor m�r csak a Cofidises Perez tekert, 4 perc el�nnyel, de egyre keretesebb� v�lt a mozg�sa, �gyhogy csak id� k�rd�se volt, mikor sz�guldanak el mellette. Csapatt�rsa, Rossetto egyed�l vette �ld�z�be �s amint elkapta a h�ts� kerek�t, m�r ment is tov�bb, mert �rezte, hogy Perez nem tud haszn�ra lenni. 10 km-re a c�lt�l a mez�ny m�r ott toporgott Rossetto nyom�ban, akire Tim Wellens ugrott fel, de nem jutottak messzire, a sorozatos megindul�sok nyom�n az �sszes sz�kev�nyt hat�stalan�tott�k. A Cote de Saint-Nicolas-n Davide Formolo rukkolt el� egy igencsak er�teljes �s fant�ziad�s t�mad�ssal, �m az utols� kilom�terre �rkezv�n nem kegyelmezett neki a peloton: 800 m�tere a c�lt�l Dan Martin nyitott egy hossz�t, megadva ezzel az alaphangot a hajr�ban. Az �r versenyz�t az Orica pr�b�lta levad�szni sikertelen�l, viszont Valverde hamarosan ott termett Martin h�ts� kerek�n �s ahogyan arra sz�m�tani lehetett, k�nnyed�n ker�lte ki ellenfel�t. 4. gy�zelm�t szerezte a La Doyenne-en, de ez a gy�zelem m�s volt, mint a t�bbi...

2017. �prilis 17-�n Michele Scarponi megnyerte az alpesi k�rverseny (volt trentin�i k�r) 1. szakasz�t Innsbruckban. 5 nappal k�s�bb, szombaton, imm�ron otthonr�l kor�n reggel edzeni indult. De sosem t�rt haza... Amiint kinyitottam a szemeimet, szok�somhoz h�vem kezembe vettem a telefonomat, hogy r�n�zzek az id�vonalamra, legel�sz�r egy Contador-f�le spanyol nyelv� �zenetet pillantottam meg. Bevallom, sosem tanultam spanyolul, de sajnos pont annyit �rettem bel�le, amennyit kellett. Felesleges mondani, a d�bbenett�l egyb�l fel�bredtem, ez a n�h�ny b�cs�z�sul �rt sor val�di hidegzuhanyk�nt hatott. Elolvastam m�g k�tszer, b�zva abban, hogy h�tha valamit f�lre�rtettem. De azt�n megl�ttam Jesus Hernandez hasonl� hangv�tel� posztj�t �s a kezdeti d�bbenet b�n�t� sokk� alakult �t. Teljesen ledermedtem, att�l a gondolatt�l v�gk�pp, hogy n�h�ny napja m�g �nnepelni l�ttam... Az�ta minden r�szletet megtudhattunk a tragikus kimenetel� k�z�ti balesetr�l. Ma volt Scarponi temet�se. M�g mindig a hideg futkos a h�tamon, ha belegondolok a t�rt�ntekbe. El�z� este m�g az ikerfiaival j�tszott... Nem tudom, tal�lkoztatok-e azzal a k�pet, amelyen a sz�m�ra oly' kedves papag�j, Frankie l�that�, ahogyan t�relmesen v�rja �t ann�l a keresztez�d�sn�l. Sz�vbemarkol�. A mez�ny tagjai, a kor�bbi csapatt�rsak �s bar�tai mind a p�tolhatatlan mosoly�t emelt�k ki, kifogyhatatlan humora mellett. Mindenkinek van minimum egy k�z�s sztorija Scarponival, aki azon fel�l, hogy b�rkit, b�rmikor k�pes volt megnevettetni, v�gtelen�l profi versenyz� �s aranyat �r� seg�t� volt... A Liege-re visszat�rve pedig Valverde amellett, hogy k�nnyeivel k�szk�dve Scarponinak dedik�lta gy�zelm�t, a p�nznyerem�ny eg�sz�t a gy�szol� csal�d jav�ra aj�nlotta fel. A 10 nap m�lva kezd�d� Gir�n � vezethette volna az Astan�t Aru k�nyszer� visszal�p�se ut�n �s biztos vagyok benne, hogy nem okozott volna csal�d�st... Nyugodj�k b�k�ben.